Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A honvédségi állomány tagja teljesítményértékelésének célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése. A NAV az elnöke által meghatározott sajátos teljesítményértékelési rendszert alkalmaz.
Ágazati eltérések
A rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), illetve a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szintén tartalmaz teljesítményértékeléssel kapcsolatos szabályokat, amelyekhez szintén a Vhr. rendelkezései kapcsolódnak. (Megjegyzendő, hogy a rendvédelem területén 2009-ben eltörölték a teljesítményértékelést és csak 2013-ban vezették be újra).
A Hjt. 87. §-a szerint a honvédségi állomány tagja teljesítményértékelésének célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése. Bár a Hszt. ilyen elvi szabályt nem tartalmaz, de a cél a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak esetében sem lehet más.
A honvédségi hivatásos állomány tagjai teljesítményértékelését nem félévente, hanem a tisztek és altisztek esetében évente, a legénységi állományba tartozók esetén a várakozási idő leteltekor, magasabb beosztásba kinevezése előtt, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt, vagy szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanság felmerülésekor kell elvégezni. A teljesítményértékelés hibás, a valótlan vagy az értékelt személyiségi jogát sértő megállapítás, észrevétel ellen szolgálati panasz terjeszthető elő.
Javadalmazás menedzsment tréning – 2015. november 10. |
|---|
|
Többet adjunk, vagy kevesebbet? |
A Hszt. a Hjt-nél részletesebb szabályozást tartalmaz. Egységesen évenkénti egyszeri egyéni teljesítményértékelést ír elő, soron kívülit pedig akkor, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása év közben megváltozik, vagy szolgálatra alkalmatlansága merült fel. Minden évben történik minősítés is. Az értékeléskor ki kell térni az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelésére, valamint a szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetésekre. Ha az értékelésre szolgálatra alkalmatlanság felmerülése miatt kerül sor, akkor az értékelő vezető a minősítésben kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankból való törlését, a szolgálati viszony módosítását is, továbbá megállapíthatja az adott szolgálati beosztás vagy általában a hivatásos szolgálat ellátására való alkalmatlanságot. A Hszt. részletszabályokat tartalmaz a szolgálati panasz elbírálására vonatkozóan is: ha elbíráló elöljáró azt állapítja meg, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei vagy a minősítés megállapításai tényekkel nem támaszthatók alá, vagy a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben jelentősen eltér az értékelt által valósnak tartott értékektől, a teljesítményértékelés és/vagy minősítés újbóli elvégzését rendeli el. A megismételt teljesítményértékelés, minősítés megállapításaival szemben az értékelt közvetlenül a bírósághoz fordulhat [Hszt. 11-113. §].
A legnagyobb közszféra-béli munkáltató, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a róla szóló 2010. évi CXXII. törvény alapján a NAV elnöke által meghatározott sajátos teljesítményértékelési rendszert alkalmaz. A NAV kormánytisztviselője és pénzügyőre munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egyszer, a tárgyév végéig írásban értékeli; legalább ötévente, valamint minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, továbbá kérelmére pedig minősíti. Itt a minősítés megmaradt külön jogintézményként, nem csupán a teljesítményértékelések átlagolását nevezi a törvény minősítésnek. Ugyanakkor a minősítés során figyelembe kell venni a legutolsó minősítés óta készült teljesítményértékeléseket is, azok együttes eredményétől eltérni csak indokolt esetben lehet. A teljesítményértékelés, minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr bírósághoz fordulhat (NAV tv. 32/Y. §).
Teljesítményértékelési tapasztalatok most és kilátások a jövőben
2010 óta a teljesítményértékelés intézménye beépült a közszolgálatba, s mondható, hogy a kezdeti viták és nehézségek után az ezzel kapcsolatos szervezeti kultúra fokozatos kialakulásának fázisában vagyunk. Dr. Szakács Gábor szerint zonban probléma, hogy az értékelések egyelőre még nincsenek megfelelően összekapcsolva sem a fejlesztéssel, sem az ösztönzéssel, sem a karriermenedzsmenttel, és még mindig sok helyütt formálisak. Álláspontja szerint „addig, amíg a szükséges motivációs bázist, az érintetteket differenciáltan ösztönző érdekeltségi rendszert nem sikerül kialakítani és azt folyamatosan biztosítani, ezáltal pedig a teljesítmény kultuszát a szervezeti kultúra részévé tenni, addig minőségi áttörésről, széles körű elfogadásról nem lehet beszélni” (Dr. Szakács Gábor: Stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodás a közszolgálatban, ágazati összefoglaló tanulmány, „Közszolgálati Humán Tükör 2013”). Kérdéses továbbá, hogy a teljesítményértékelés a közhatalmat nem gyakorló, de a közszféra létszámát érintve legjelentősebb hányadát adó közalkalmazottak esetében miért nem került a mai napig bevezetésre. Ennek csak részben lehet oka a közalkalmazottak által végzett tevékenységek heterogén volta, nagyobb a jelentősége annak, hogy e területen legfeljebb ágazati szinten történtek motivációs célú előmeneteli reformok, amelyek nélkül a teljesítményértékelés önmagában nem képvisel megfelelő ösztönző erőt.
Munkajogi Klub Online Extra |
|---|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
|
