Ügyfélvédelemre helyezi a hangsúlyt a biztosítási törvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a biztosítási tevékenységről szóló törvény főbb változásait ismertetjük. 

Június 1- jén került kihirdetésre az a törvény, amely számos pénzügyi tárgyú jogszabályt jelentősen módosít. A törvény abból a célból került a parlament elé, hogy a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás bizonyos elemeinek felülvizsgálata megtörténjen, valamint egyes európai uniós jogi aktusokat a hazai jogba implementáljanak. Ennél fogva a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény változtatásokat eszközöl többek között a fair bank törvény, a hitelintézeteket érintő jogszabály, a pénzforgalmi, a magánnyugdíjpénztári és a tőkepiaci törvényben, de a változások jelentősen érintik a biztosítók működését is, továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó egyes rendelkezéseket is. 

Jelen cikkünkben a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) fontosabb változásait mutatjuk be.

Erősödő ügyfélvédelem

A Bit. módosításainak egyik legfontosabb eredménye, hogy erősíti az ügyfélvédelmet, mivel a befektetéshez kapcsolódó életbiztosítás esetén minimum befektetési összegeket határoz meg, felállítja a költségek átláthatóságának követelményét, valamint a közvetítők biztonságosabb működését célzó rendelkezéseket vezet be.

A fentieknek megfelelve 2017. januárjától a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök befektetése és kezelése során új alkalmazandó előírás lép életbe. Eszerint a befektetésnek az ügyfél számára a befektetési politikával összhangban, szakszerű végrehajtás mellett, tisztességesen, átláthatóan, kellő gondossággal és az ügyfél érdekében kell megvalósulnia, különös tekintettel az árra, a költségre – az alapkezelés során kapott visszatérítést elvonáscsökkentésként beszámítva – és az elvárható hozamra.

Ehhez kapcsolódón szintén januártól a biztosító köteles lesz az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma. Ezzel pedig megvalósul a régóta várt szabályozás, ami elősegíti a biztosítás költségeinek átláthatóságát.

A Bit. továbbá kiegészül egy új alcímmel is januártól, amely a megtakarítási jellegű életbiztosítások különös szabályait tartalmazza januártól. A költségek átláthatóságán túl ennek a szabályozásnak van a legnagyobb jelentősége, hiszen megakadályozza, hogy a biztosítók az első években költség címén a teljes befizetést elvonják.

A módosítás szerint a megtakarítási jellegű, befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítás esetében a biztosító köteles befektetni az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

• a.) első éves díjrészének legalább a 20%-át,
• b.) második éves díjrészének legalább az 50%-át,
• c.) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-át,
• azzal, hogy a díjrészhez kapcsolódó megképzett tartalékon arányosan felszámított elvonást a negyedik év kezdetétől a megfelelés céljából nem kell figyelembe venni.

Ha a szerződő fél a maradékjogával él, vagyis szeretné visszavásárolni életbiztosítását, akkor az elszámolás alapja legalább az előzőek szerinti minimális befektetési értékek aktuális számlaértéke kell legyen. Tehát januártól már kizárólag a konkrét költségvonzat érvényesíthető egy visszavásárlás során történő elszámolásnál.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

A megtakarítási jellegű, de nem befektetési egységhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan is korlátozó rendelkezést vezet be a törvény. Eszerint amennyiben a szerződő visszavásárolná biztosítását, abban az esetben a visszavásárlási érték (vagyis az az összeg, amelyet az ügyfél visszakap szerződéséből) minimálisan az alábbi lehet:

• a.) első éves díjrészének legalább a 20%-a,
• b.) második éves díjrészének legalább az 50%-a,
• harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább a 80%-a

A fenti összegeknél a befizetett díj kockázati díjrésszel csökkentett összegét kell figyelembe venni, hiszen a kockázati részre vonatkozóan nincs visszavásárlásra lehetőség.

Szélesedik a biztosítási titok kiadásának köre

A biztosítási titoknak minősülő adatok július 1- től kiadhatóak a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervnek, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatóságnak, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának is. A módosítás oka nem más, mint hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a KEK KH közvetlenül lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvény-adatokat annak érdekében, hogy a járműnyilvántartásban nem szereplő – ideiglenes rendszámtáblát viselő – egyes járművek esetében is hatékonyabban kikényszeríthető legyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások megkötése, továbbá az ezzel kapcsolatos visszaélések kiszűrése megvalósulhasson.

A fentieken túl a törvény módosítása hiánypótló jelleggel megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetőségét a mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban hatáskörrel rendelkező szervek számára is.

Tájékoztató az ügyfelek védelme érdekében

Amennyiben a Felügyelet valamely biztosító társaság tevékenységi engedélyét visszavonja, abban az esetben ezzel egyidejűleg a biztosítottak érdekeinek védelme érdekében intézkedhet a szerződéses állomány átruházása érdekében. Vagyis megállapodhat más biztosítóval az állomány (a biztosítási szerződések) átvételéről.

A törvény módosítása az ilyen veszélyközösség érdekében történő állományátruházással összefüggésben határoz meg kiegészítő szabályokat július 1- től, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy az ilyen intézkedéssel érintett ügyfeleket – az intézkedés sikertelensége esetén – ne érje hátrány. Ennél fogva kimondja, hogy amennyiben az állományátruházására megtett intézkedések sikertelennek bizonyultak, úgy a Felügyeletnek erről a honlapján tájékoztatót kell közzétennie, amelyben tájékoztatja az állománnyal kapcsolatban érintett szerződéssel rendelkező szerződőket a következményekről, például arról, hogy felszámolás esetén a tájékoztató közzétételétől számított 5. munkanapon szűnnek meg a biztosítási szerződések.

A módosítás egyértelműsíti azonban azt is, hogy a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosítási szerződéseket teljesíteni kell, mindaddig, amíg azok bármely okból (pl.: felmondás, közös megegyezés, vagy felszámolás elrendelése) meg nem szűnnek. Nem minősül tehát a biztosító által vállalt kötelezettség növelésének a szerződés teljesítése, mivel a kockázat elvállalásakor a biztosító e kötelezettség felmerülésével számolhatott.

Fokozatosan csökken a közvetítői jutalék

Szintén ügyfélvédelmi szempontból – a közvetítők biztonságosabb működését célzó és a kezdeti jutalék szintjének távlati, lépcsőzetes, mértékletes csökkentését biztosító rendelkezéseket fogalmaz meg a törvény a jövőre nézve. Ennél fogva 2018. január 1- jétől rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől számított első év terhére – legalább a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően – már csak legfeljebb tizenhárom havi díjelőírásnak megfelelő összegben lesz fizethető. Ezt a jutalék összeget a törvény tovább csökkenti tizenkét havi díjelőírásnak megfelelő összegre 2019. január 1. napjától.
Azonban 2017. év végégi továbbra is a jelenleg hatályos akár tizennégy havi jutalék összeget élvezhetik a közvetítők.

---