Új jogszabály a kriptoeszközök piacáról


Egy idei, a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szabályozza eme eszközök magyarországi kibocsátását.

A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény szabályozza a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátását, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatát, kereskedésbe vezetését, valamint a Magyarország területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatásokat és a törvény által előírt felügyeleti tevékenységet.

Nyilvános ajánlattétel és kereskedés

A törvény értelmében eszközalapú tokenektől vagy elektronikuspénz-tokenektől eltérő kriptoeszközöket nyilvános ajánlattétel keretében csak azok a jogi személyek kínálhatnak, amelyek megfelelnek az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak. Az ilyen eszközök kereskedésbe történő bevezetését is csak azok a jogi személyek kérhetik, amelyek teljesítik a rendeletben foglalt követelményeket.

Eszközalapú és elektronikuspénz-tokenek

Eszközalapú token kibocsátói, nyilvános ajánlattételi kínálói és kereskedésbe vezetést kérelmezői szintén kötelesek megfelelni az (EU) 2023/1114 rendelet követelményeinek. Elektronikuspénz-tokent csak olyan hitelintézet vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény kínálhat, amelyik az adott kriptoeszköz kibocsátója, és megküldte a kriptoeszköz-alapdokumentumot a Magyar Nemzeti Banknak a rendelet szerint, és közzétette azt.

Kriptoeszköz-szolgáltatók kötelezettségei

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak szintén meg kell felelniük az (EU) 2023/1114 rendelet előírásainak. Azok a szolgáltatók, amelyek tanácsadást nyújtanak, biztosítják, hogy a tanácsadást végző természetes személyek megfelelő ismeretekkel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezzenek, melyek részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

Kiberbiztonság és jelentéstételi kötelezettségek

A kriptoeszköz-szolgáltatók és eszközalapú tokenek kibocsátói kötelesek jelenteni a jelentős IKT-vonatkozású eseményeket a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak. Ha önkéntesen jelentenek kiberfenyegetést a Magyar Nemzeti Banknak, akkor egyidejűleg ezt a kiberbiztonsági incidenskezelő központnak is meg kell tenniük.

Panaszkezelés

A kriptoeszköz-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az ügyfelek panaszaikat szóban vagy írásban közölhessék. Telefonos panaszkezelés esetén a beszélgetéseket hangfelvétellel rögzíteni kell, és azokat öt évig megőrizni. Az ügyfeleket a beszélgetés kezdetekor tájékoztatni kell a rögzítésről, és kérésükre biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását vagy másolatát. A kriptoeszköz-szolgáltató a panaszt és annak válaszát öt évig őrzi meg, és azokat a Magyar Nemzeti Bank kérésére bemutatja. A panaszok kivizsgálása díjmentes, és fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót is ki kell jelölniük, akinek adatait 15 napon belül be kell jelenteni a Magyar Nemzeti Banknak. A panaszkezelés alapértelmezés szerint magyar nyelven történik, kivéve, ha a felek eltérő nyelvben állapodtak meg.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Zalavári Legal Hungary a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

A cégek többsége már foglalkozik a mesterséges intelligencia bevezetésével az adózási folyamatokba

Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.

2024. november 19.

A dolgozók nagy többsége szerint a mesterséges intelligencia javítja munkája hatékonyságát

A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.