Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május 28-tól az EU 2011/83/EU fogyasztóvédelmi irányelvével összhangban számos jogszabály módosul, amely a fogyasztói vélemények és az eladó megjelenítését, az árfeltüntetést, az akciókat, valamint a fogyasztók rejtett befolyásolását érinti. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.
Az Európai Parlament és Tanácsnak a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011/83/EU irányelv előírásaival összhangban számos magyar jogszabály is módosul, amellyel a jogalkotó az online kereskedelemben kialakult visszaélés szerű, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen kíván fellépni a fogyasztók jogainak védelme érdekében.
1. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban rendelet) módosításával a jogalkotó bevezeti az áru fogalmát, amelybe a rendelet alapján az ingó dolgokon és energiákon kívül a digitális tartalmakat és szolgáltatásokat is belefoglalja.
A jogalkotó ezenkívül meghatározta az online piac és a digitális szolgáltatás fogalmát is.
2. Tájékoztatási kötelezettség szerződéskötést megelőzően
Az eddigi tájékoztatási kötelezettséget bővíti a jogalkotó. Május 28-tól a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót a
A vállalkozás 2022. május 28-tól köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót a termékszavatosságra, kellékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről, illetve amennyiben kötelező a jótállás úgy ennek meglétéről és feltételeiről;
Digitális tartalom és digitális szolgáltatás esetén annak működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;
A digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás bármilyen vonatkozó kompatibilitásáról és interoperabilitásáról;
A vállalkozás székhelyének postai címéről, telefonszámáról és elektronikus levelezési címéről, továbbá egyéb olyan online kommunikációs eszközről, ha van ilyen.
Arról is tájékoztatást kell nyújtani, ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott.
Az online piacterek szabályozása
Az online piaci szolgáltatóval kötött szerződés megkötése előtt tájékoztatni kell a fogyasztót:
Az Fttv. 2. § j) pontja alapján a keresési lekérdezése nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről.
Az online piacoknak tájékoztatniuk kell a fogyasztót arról, hogy akivel szerződnek az kereskedőnek minősül-e, valamint arról, hogy a szerződéses kötelezettségek megoszlanak-e és ha igen, akkor hogyan a piactér üzemeltetője és az áru vagy szolgáltatás értékesítője között.
Mire kell figyelni a távollévők közötti szerződéseknél?
A szerződéskötés előtt a távollévők közötti kommunikációs eszköz útján kell közölni a jogszabály által előírt tájékoztatást, valamint elérhetővé kell tenni az elállásinyilatkozat-mintát.
Mikor nem állhat el a fogyasztó?
A fogyasztó nem gyakorolhatja elállási, felmondási jogát:
A szolgáltatás maradéktalan teljesítése után. Ha a fogyasztónak fizetési kötelezettsége van, akkor az elállási joga elvesztéséről előzetes tájékoztatni kell és azt bizonyíthatóan tudomásul kell vennie.
Az online formában nyújtott digitális tartalom esetén, ha a vállalkozás megkezdte a teljesítést és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti a elállási, felmondási jogát, továbbá a vállalkozás visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.
Hogyan akciózzunk helyesen?
A 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosításával a jogalkotó módosítja a „kihagyhatatlan” akciók szabályozását.
A GVH összefoglalója szerint a 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosítása értelmében kötelező lesz feltüntetni a termék 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árát, új terméknél ezt 15 napos időszakban kell megtenni. Vagyis nem lehet azzal a marketing eszközzel élni, hogy az áru árát megemeli a vállalkozás, hogy aztán leakciózza, így hamisan azt a látszatot keltve, hogy a termék olcsóbb, mint volt.
Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár, de ez a szabályozás nem vonatkozik a romlandó, rövid minőségmegőrzési idejű termékekre.
A marketinget is tisztességesen kell folytatni
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításával a jogalkotó fellép a hamis vagy félrevezető felhasználói vélemények és a keresőmotorok tisztességtelen befolyásolása ellen.
A GVH összefoglalója alapján az alábbiakra érdemes figyelni, hogy elkerüljük a hatósági felelősségre vonást:
A GVH a keresési eredmények rangsorolásával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy tájékoztatni kell a fogyasztót, ha a vállalkozás a keresési találatokban hirdetés miatt került előrébb.
Büntetik a kettős minőséget
Az EU-s és a magyar szabályozás is fel kíván lépni az ellen, hogy ugyanazon csomagolásban értékesített termékek a különböző tagállamokban különböző minőségben kerülnek forgalomba. A kettős minőség mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lesz és az élelmiszernek nem minősülő termékek minőségét az ITM fogja vizsgálni.
Új tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
Segítünk, hogy 2022. május 28. után is jogszerűen kommunikálja árkedvezményeit. Június 1-jén megrendezésre kerülő egy órás, „Hogyan kommunikálhatunk árkedvezményt jogszerűen 2022. május 28. után?” című, webináriumunkon többet tudhat meg arról, hogy mire érdemes figyelnie. A webinárium felvételről is elérhető lesz.
