Kárfelelősség, fegyelmi felelősség – Az elmaradt jövedelem


Elmaradt jövedelem címén a munkavállaló mindazon jövedelmét meg kell téríteni, amellyel a munkavállaló akkor gazdagodott volna, ha a kár nem következik be. Ez alatt nemcsak a munkaviszonyból származó, hanem az azon kívüli (pl. másodállásból) eredő jövedelmeket is érteni kell. A nem jogszerű forrásból, így különösen feketemunkából eredő bevételt nem kell megtéríteni.


1. Elmaradt jövedelem a munkaviszony körében

A munkaviszonyból eredő elmaradt munkabér az alábbiakat foglalja magában:

  • az elmaradt munkabért (pl. alapbér, bérpótlékok, prémium stb.),
  • azon rendszeres juttatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette (pl. céges autó és egyéb munkaeszközök magáncélú használata, üzemi étkeztetés, orvosi ellátás) [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 169. § (1) bek.]. A természetbeni juttatások értékét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni [Mt. 170. § (1) bek.].

Ugyanakkor nem kell megtéríteni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak (pl. irodai fénymásoló, amely csak a munkavégzéshez használható), továbbá a költségtérítés címén kapott összeget [Mt. 169. § (4) bek.].

2. Elmaradt jövedelem a munkaviszonyon kívül

A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni [Mt. 169. § (2) bek.]. Például, ha a balesetet szenvedett munkavállaló felépülése alatt a másodállását sem tudja ellátni, vagy szüneteltetni kénytelen egyéni vállalkozását, az ebből eredő elmaradt jövedelem is kárként érvényesíthető. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el [Mt. 169. § (3) bek.].

Nem kell megtéríteni a nem jogszerű jövedelmet, például az olyan munkavégzésből eredő bevételt, amely után a munkavállaló az előírt közterheket nem fizette meg.

3. Az elmaradt jövedelem meghatározása

A károsult jövedelem-kiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni. Ha a jövedelem-kiesés ezek alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni. A jövedelem-kiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:528. §).

A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett (nettó) összegben kell figyelembe venni [Mt. 172. § (2) bek.].

4. A káronszerzés tilalma és a kárenyhítési kötelezettség

A kártérítés összegének számításánál le kell vonni, amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna [Mt. 172. § (1) bek. b) pont]. Például, ha a baleset után a munkavállaló eredeti munkakörének betöltésére alkalmatlanná vált, akkor is elvárható, hogy munkaképességének megfelelő új munkát keressen. Ha újra elhelyezkedik, elmaradt jövedelemként az új keresete és a baleset előtti jövedelme különbsége térítendő meg. Ha alapos ok nélkül visszautasított a munkaügyi központ által felajánlott álláslehetőséget, azt a jövedelmet is le kell vonni az elmaradt jövedelemből, amit e jogviszonyból megkereshetett volna.

A munkáltató a szükséghez képest a munkavállalótól (vagy hozzátartozójától) a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet [Mt. 176. § (1) bek.]. Így, a munkáltató követheti, hogy a munkavállaló mely máshonnan megtérült jövedelmei helyezhetők levonása az elmaradt jövedelem számításánál.

A nem a munkaerő hasznosításával elért jövedelmet viszont nem lehet levonni (pl. kamatjövedelem, ingatlan hasznosításból eredő vagy szerencsejáték jövedelem).

5. Amikor nincs teljes kártérítés: a munkaviszony jogellenes megszüntetése

A teljes kártérítés elve alól kivételt képez a munkaviszony körében elmaradt jövedelem megtérítése a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén. Ezt ugyanis a törvény tizenkét havi távolléti díjban korlátozza [Mt. 82. § (2) bek.]. Így ha a bíróság megállapítja, hogy a munkaviszonyt a munkáltató jogellenesen szüntette meg, ezt meghaladó mértékben akkor sem ítélhet meg a munkaviszony körében elmaradt jövedelmet, ha a munkavállaló ennél többet bizonyít. A korlát azonban nem vonatkozik a munkaviszonyon kívüli forrásból eredő elmaradt jövedelemre.

Kapcsolódó bírósági gyakorlat

EBH1999. 56. A kár kiszámításánál a baleset előtti keresetből kell kiindulni, de vizsgálni kell a kártérítés megállapítása után felmerült körülményeket (például a járadékalap megállapításánál a hat-, illetve nyolcórai foglalkoztatásból eredő emelkedést) is. Ennek eredményeként tisztázni kell, hogy a felperes balesetből fennálló munkaképesség-csökkenése járt-e keresetveszteséggel, esetleg annak folytán, hogy bizonyos megtérült munkabért a sérült rendkívüli munkateljesítménnyel ért el.




Kapcsolódó cikkek

2022. június 29.

Javult az átláthatóság a jogkezelőknél

A szerzői jogok védelme nemzetstratégiai érdek, amely elősegíti a gazdasági növekedést és hozzájárul Magyarország versenyképességéhez. Ezért kiemelt közérdek a szerzői jogok védelmét biztosító intézményrendszer, valamint az erre fordított közpénzek ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék az ellenőrök ellenőreként értékelte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közös- és független jogkezelőkkel kapcsolatos feladatellátását és felügyeleti tevékenységét, továbbá első alkalommal értékelte […]