alapbér -

Az előszerződés, mint a jövőbeli ismételt foglalkoztatás jogi keretbe foglalt ígérete Koronavírus

Szerző: Herdon István
Dátum: 2020. április 23.
Címkék: alapbér, aránytalan sérelem, elévülés, előszerződés, fizetés nélküli szabadság, írásba foglalás, joggal való visszaélés tilalma, jóhiszeműség és tisztességes magatartás, kártérítés, költségoptimalizálás, koronavírus, kötelmi jog, kötelmi jogi igény, közös megegyezés, lehetetlenülés, Munka Törvénykönyve, munkabércsökkentés, munkajog, munkakör, munkáltató, munkaszerződés, munkaszerződés érvénytelensége, munkaügyi per, munkavállaló, munkavállaló képessége, munkaviszony azonnali hatállyal megszüntetése, munkaviszony megszüntetés, Polgári Törvénykönyv, próbaidő, részmunkaidő, részmunkaidős foglalkoztatás, szerződéses jognyilatkozat, törvényszék, új Pp., veszélyhelyzet
Rovat: Cégvilág

A járványügyi veszélyhelyzet miatt tömegesen szűnnek meg munkaviszonyok. Az utóbbi hetekben kiforrni látszott egy olyan séma, amely szerint a munkáltató közös megegyezés útján szünteti meg munkavállaló jogviszonyát azzal az ígérettel, hogy a helyzet normalizálódását követően ismét számít rá munkavállalóként. Az előszerződés az ígéreteknek jogilag kikényszeríthető keretet adhat a munkajogban is.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2020. február 25.
Címkék: alapbér, arányosság elve, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorlat, bűncselekmény, büntethetőség, dr. Halmos Szilvia, elévülés, emberi méltóság, felmondási idő, hátrányos jogkövetkezmény, indokolás, írásbeli figyelmeztetés, írásbeli szankció, jogorvoslat, kétszeres értékelés tilalma, kollektív szerződés, közszféra, közteherviselés, Kúria, minősített kötelezettségszegés, Munka Törvénykönyve, munkahelyi fegyelem, munkajog, munkáltató, munkáltató ellenőrzési joga, munkáltató fegyelmezési joga, munkáltató utasítási joga, munkáltatói felmondás, munkáltatói jogkör, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkaszerződés, munkatársak zaklatása, munkaügyi bíróság, munkaügyi per, munkavállaló, munkavállaló magatartása, munkavédelem, nyugdíjas munkavállaló, öregségi nyugdíjkorhatár, szándékos kötelezettségszegés, személyiségi jog, szervezeti kultúra, szóbeli figyelmeztetés, távolléti díj, valós és okszerű indokolás, védett munkavállaló, végkielégítés, versenyszféra, vétkes kötelezettségszegés
Rovat: Cégvilág

A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2019. január 22.
Címkék: alapbér, bérpótlék, dr. Kártyás Gábor, előkészítő tevékenység, heti pihenőnap, Munka Törvénykönyve, munkaidő, munkaidő-beosztás, munkáltató, munkavállaló, rendelkezésre állás, rendkívüli munkaidő
Rovat: Szakma

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?