Mikor kezdődik a munkaidő?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatónak úgy kell megszerveznie a munkarendet, hogy a munkaidő részeként kerüljön sor az előkészítő tevékenységekre, illetve ugyanígy, a munka végeztével még a munkaidő vége előtt legyenek elvégezhetőek a befejező cselekmények.

A munkaidő azt az időtartamot jelenti, amely alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. A munkavégzés megkezdéséhez azonban minden munkakörben szükségesek bizonyos előkészületek, amelyek több-kevesebb időt vehetnek igénybe. Például, a sofőrnek ellenőriznie kell, hogy a közúti közlekedésre alkalmas állapotban van-e a gépkocsija, a telefonos ügyfélszolgálat munkatársának be kell jelentkeznie a számítógépes rendszerekbe és el kell olvasnia a napi ügyfélhívásokkal kapcsolatos tudnivalókat, a kohásznak fel kell vennie a védőruházatot, stb. Kérdéses lehet, hogy minderről még a munkakezdés előtt kell gondoskodni, vagy ez már a munkaidő része.

A Munka Törvénykönyve világos eligazítást ad ebben a kérdésben: a munkaidőbe beletartozik a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is. Előkészítő vagy befejező tevékenység alatt minden olyan feladatot érteni kell, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Az előkészítő tevékenységek tehát igen sokfélék lehetnek. Közös jellemzőjük, hogy természetszerűleg, magától értetődően részét képezik a munkavállaló feladatainak: a munkakörhöz kapcsolódnak, rendszeresek (szokásosak) és nem igényelnek külön elrendelést, utasítást. Nem minősül ugyanakkor előkészítő cselekménynek a munkába járás. A törvény szerint ugyanis kifejezetten nem része munkaidőnek, amíg a munkavállaló otthonról eljut a munkavégzés helyére, illetve vissza.

A munkáltatónak tehát úgy kell megszerveznie a munkarendet, hogy a munkaidő részeként kerüljön sor az előkészítő tevékenységekre, illetve ugyanígy, a munka végeztével még a munkaidő vége előtt legyenek elvégezhetőek a befejező cselekmények. Például, a munkáltatónál két műszak váltja egymást. A műszakátadásnak része, hogy a leköszönő munkavállaló szóban ismerteti a folyamatban lévő feladatokat, jelzi, ha üzemzavar vagy anyaghiány van, és a váltótársával aláírnak egy rövid átadási jegyzőkönyvet. Ez a folyamat a műszakjával végző munkavállaló szempontjából befejező, a frissen munkába álló kollégája tekintetében pedig előkészítő cselekmény, ami ilyen formán mindkettejük munkaidejébe beszámít. Ezért ha a reggeli műszak 14 órakor végez, a délutános műszaknak 13.45 körül kezdenie kell, hogy a munkaidő részeként legyen mód a műszakváltási teendőkre is. Különösen ügyelni kell az előkészítő és befejező cselekményekre 12 órás műszakok esetén. A napi beosztás szerinti munkaidő ugyanis – a rendkívüli munkaidővel együtt számítva – nem haladhatja meg a napi 12 órát. A 12 órán felül elvégzendő felkészülési és „leszerelési” feladatokat tehát már nem is lehetne jogszerűen elrendelni.

A fentiekből következően, ha a munkavállalónak a beosztás szerinti munkaidején kívül el elvégeznie az előkészítő, illetve befejező cselekményeket, az rendkívüli munkaidőnek minősül. Bár adott esetben naponta csak pár percről van szó, éppen ezek ismétlődő jellege miatt, összeadódva már tekintélyes időtartamot tehetnek ki. Például, ha csak napi 10-10 percet kénytelen a munkavállaló a munkaidején kívül, a műszak elején és végén ezekkel a felkészülési, vagy műszak átadási feladatokkal foglalkozni, az egy héten már 100 percet, egy hónapban pedig több mint 6,5 órát jelent. Erre az időre, mint munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre az alapbére és 50% bérpótlék illeti meg. Ezt az igényét az általános munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül érvényesítheti. Az elmaradt munkabér iránti követelés alaposságát ugyan a munkavállalónak kell bizonyítania, de éppen az előkészítő és befejező cselekmények ismétlődő, rutinszerű jellege miatt ez ebben az esetben viszonylag egyszerű lehet, akár hosszabb időre visszamenőlegesen is.

Végül, fel kell hívni a figyelmet, hogy előkészítő és befejező cselekmények a rendkívüli munkaidőnél is lehetnek. Például, ha a munkáltató a munkavállalót szombati pihenőnapján veszi igénybe munkavégzésre, úgy a fentiek alapján a rendkívüli munkaidő nem a tényleges munka megkezdésével, hanem az előkészítő cselekményekkel veszi kezdetét és a befejező cselekmények elvégzésével zárul. Ugyanez irányadó a készenlét, vagy ügyelet alatti munkavégzés esetén is. Ha a hajnalban otthon készenlétet adó informatikust felébresztik egy sürgős feladattal, és önmagában fél óráig tart, amíg a munkavállaló bejelentkezik a hibát jelző rendszerbe, a rendkívüli munkaidőbe már ez a fél óra is beszámít. Így erre az időszakra nem csak a 20% készenléti pótlék, hanem az alapbér és az 50%-os pótlék jár.

Kapcsolódó cikkek:


Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt
2021. március 6.

Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt

A védelmi intézkedések szigorítása szükségessé tette a gazdaságba történő beavatkozást és új gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalát. A péntek éjszaka 23:41-kor kihirdetett rendelet rendelkezik a szocho, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség megfizetése alóli mentességről, bértámogatásról, internet támogatásról és a bérleti díj alóli mentességről.

Szigorították a védelmi intézkedéseket
2021. március 5.

Szigorították a védelmi intézkedéseket

Kihirdetésre került a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló Korm. rendelet, mely további korlátozásokat vezet be a kijárási tilalmon kívüli időszakra (reggel 5 óra és este 8 óra között) március 8-ától.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján
2021. március 5.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján

A bíró pártatlanságát nem teheti kétségessé más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései, vagy akár az a tény, hogy a korábbi ügyben valamely fél vagy érdekelt számára kedvezőtlen határozatot hozott – a Kúria eseti döntése.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban
2021. március 4.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban

A Wolters Kluwer kiadó gondozásában, dr. Békés Balázs szerkesztésében megjelent, A bizalmi vagyonkezelés kézikönyve című kiadvány multidiszciplinárisan mutatja be a bizalmi vagyonkezelést, részletesen tárgyalja a polgári jogi, adójogi, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi és a közigazgatási felügyeleti szabályokat, illetve külön angol nyelvű fejezetekben, külföldi szerzők mutatják be számos ország trust, illetve vagyonkezelési előírásait. Cikksorozatunk következő részében a bizalmi vagyonkezelés és a házassági vagyonjog összefüggéseit mutatjuk be a könyv vonatkozó részletének a segítségével. A részlet szerzője dr. Menyhárd Attila.

Az apai jogállást keletkeztető tények
2021. március 3.

Az apai jogállást keletkeztető tények

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljes körűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunkban ezúttal az apai jogállás keletkezéséről írt magyarázat egy részletét olvashatják el.