Rendkívüli munkavégzés és a többiek – szakmai szemmel

A munka törvénykönyvének módosítása szakmailag több szempontból indokolható, sok esetben tisztább jogi helyzetet teremt a munka világában. A baj inkább abból fakad, hogy a fejekben sok minden összekeveredik, ami nem segíti a tisztán szakmai megközelítést – mondta lapunknak adott interjújában dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd.

Rendkívül éles ellenállás övezi a munka törvénykönyvének múlt év végi módosítását, ami egyebek mellett tartalmazza a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét. Számos hír, félreértés kérdés kering ezzel kapcsolatban a jogalkalmazók körében. De pontosan mit is jelent ez a gyakorlatban? – ezekre a kérdésekre kértünk rövid, „ízelítő jellegű” válaszokat dr. Pál Lajos ügyvédtől, munkajogásztól, aki február 13-án a Wolters Kluwer szakmai konferenciáján részletesen ismerteti a 2019. január 1-jén hatályba lépett munkaidő-szabályokat, összefoglalja a tudnivalókat, s válaszol a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos kérdésekre. Várhatóan kitér majd arra, milyen tennivalókra kell felkészülni, de kifejti például azt is, meddig lehet közölni a munkaidő-beosztást, hogyan változnak a munkaidő-beosztás és a közzététel szabályai, mit jelent a gyakorlatban az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékének emelése, de érinti a munkaidő-keretes foglalkoztatás elszámolási kérdéseit is.

Egy ilyen interjú keretét nyilvánvalóan szétfeszítené a törvénymódosítás részletes szakmai elemzése. Hogyan határozná meg a főbb elemeket?

Elöljáróban érdemes leszögezni, ennek a törvénycsomagnak a jelentős része már két-három éve elkészült egy nagyobb novella részeként. Ez érintette volna a munkaidő kérdését is, részben dogmatikai szempontok alapján, részben a felhalmozott tapasztalatok beépítésével. Ezt végül Parlament nem tárgyalta meg, de e tervezetből, a szóban forgó módosításban, több minden megmaradt, megtörtént a fogalmak, így például a pihenőnap, a munkarend vagy épp a munkaidő tisztázása. Nincs szó tehát valamilyen váratlan fejleményről, a módosítások többsége – szerintem – szakmailag indokolható és életszerű, tisztább joghelyzetet teremt a munka világában. A baj inkább abból fakad, hogy a módosító csomagból két kérdést kiemeltek, és a vitában, ami a legkevésbé sem nevezhető szakmainak, sok minden keveredik, ami nem segíti a tisztánlátást.

dr. Pál Lajos ügyvéd, munkajogász

Dr. Pál Lajos: A munka törvénykönyve most már rögzíti, legalább 150 százalékos többletbér jár a rendkívüli munkaidőre, de egyedi megállapodás esetén akár a 200 százalékosat is ki lehet kötni. Egyébként annak sincs akadálya, hogy a felek a megállapodásban a munka törvénykönyvéhez képest magasabb díjazást kössenek ki

Mondana néhány példát?

Az egyik, nagy vitát kiváltó változás az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók munkaidejének átlagszámítását érinti. Gondoljunk például az építő-, a szezonális vendéglátó- vagy épp a konzerviparra, ahol meghatározó lehet az idényjelleg. A módosítás szerint az alapként tekintendő napi nyolcórás munkaidőt a munkáltató hosszabb idő átlagában dolgoztathatja le, ez pedig minél hosszabb, annál rugalmasabb a számára. Nagyon is életszerű, hogy egy építkezésen a melegebb hónapokban, mondjuk, napi tizenkét órát kell dolgoznia a munkavállalónak, de máskor csak hatot, négyet vagy olykor még annyit sem. Viszont a bérezése minden esetben a nyolcórás munkaidőnek megfelelő, anyagilag tehát nem járhat rosszabbul. A törvény szerint ez a munkaidő-számítás fő szabály szerint négyhavi, kivételesen pedig hat havi időkeretben történhet meg. Ami változás: korábban a kollektív szerződés ezt 12 hónapra emelhette meg, most ez változott 36 hónapra. Ám ez csak a szakszervezettel megegyezésben történhet, azaz a munkaadó egyoldalúan nem változtathatja meg, nem emelheti fel a törvény által megszabott négyhónapos „alapkeretet”. Szó nincs tehát egyoldalú diktátumról. Az érdekképviseletnek pedig természetesen jogukban áll ehhez feltételeket szabniuk, például többletjavadalmazás kikötését. A törvény figyelembe veszi a ciklikusságra vonatkozó munkáltatói igényt, ugyanakkor a másik oldalnak biztosítja az alkupozíciót.

Sokan máris rabszolgatörvénynek titulálják a jogszabályt és az európai szellemiséggel ellentétesnek. Ön hogyan látja ezt?

Épp ellenkezőleg, ugyanis a vonatkozó európai uniós irányelv egy nagyon fontos adalék a módosításhoz. Az EU-s direktíva szerint a munkaidő megszervezése nem haladhatja meg a heti átlag 48 órát. Ez azt jelent, hogy a 36 hónapos munkaidőkeret esetében is ki kell egyenlíteni 12 havonta a heti 48 óra fölötti munkaidőt. Magyarországon a heti munkaidő 40 óra, napi 12-nél többet pedig nem lehet dolgozni. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lényege tehát az, hogy a napi nyolc órát nem az egyes munkanapokon dolgozzák le. Az persze igaz, hogy a 36 hónapos átlagszámítás nagyobb „kilengéseket” jelenthet, ami valóban kedvezőtlenebb a dolgozóknak, de a lényeg: ezt csakis kollektív szerződésben – akár többletjuttatásokért cserében – lehet számukra előírni, azaz csak a szakszervezetekkel kötött megegyezésben. Ennek azonban semmi köze a túlmunkához.

Mi a helyzet a rendkívüli munkaidővel?

A törvénymódosításnak erről a passzusáról valóban valódi szakmai vitát lehetne folytatni, de nem úgy, ahogyan az most zajlik. Rendkívüli munkaidőről abban az esetben beszélhetünk, ha valakit a beosztásától eltérően foglalkoztatnak, vagy a szerződésében rögzítettnél többet dolgozik. Ennek az éves korlátja 250 óra, kollektív szerződésben rögzítve pedig legfeljebb 300 óra lehet. E fölött, azaz a rendkívüli munkaidő mértékének további megemeléséhez a módosítás alapján már egyedi megállapodás szükséges a munkavállalóval. Ez persze elvben erősítheti a munkavállaló gazdasági kiszolgáltatottságát, hiszen esetleg olyat is aláír, ami amúgy nem áll az érdekében. Nyilvánvalóan itt is lehetséges lenne a kollektív szerződéses megállapodás, ami viszont a hazai cégek többségét jelentő kis- és középvállalkozásnál nincs, a sok esetben néhány alkalmazottal működő cégeknél nyilvánvalóan nem működik semmilyen érdekképviselet vagy szakszervezet sem. Az sem vitatható ugyanakkor, hogy a rendkívüli munkaidő elszámolása a munkaidőkeret elszámolásával együtt lehetséges, következésképp a többletmunkaidő kifizetése is csak ekkor történhet meg. De emiatt nem lenne célszerű kizárni a kisebb cégeket abból a rugalmasságból, ami a nagyvállalatoknál adott. Ezt szolgálja tehát az egyedi megállapodás lehetősége. Lényeges az is, hogy a dolgozó az egyedi megállapodást bármikor felmondhatja és ezért semmilyen retorzió vagy hátrány nem érheti. A munka törvénykönyve most már rögzíti, legalább 150 százalékos többletbér jár a rendkívüli munkaidőre, de egyedi megállapodás esetén akár a 200 százalékosat is ki lehet kötni. Egyébként annak sincs akadálya, hogy a felek a megállapodásban a munka törvénykönyvéhez képest magasabb díjazást kössenek ki.

Ön szerint a törvénymódosítás miatt emelkedhet a munkaügyi perek száma?

Szerintem a jogszabály világosan fogalmaz, így a változtatások önmagukban nem fognak munkaügyi vitákat vagy pereket eredményezni. Újra hangsúlyozom, a módosítás több ponton világosabb, egyértelműbb helyzetet teremt a munka világában.

Kapcsolódó cikkek:


Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.