A régi Pmt. nem ad felhatalmazást az igazolványok másolására


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A régi Pmt. alapján folytatott okmánymásolási tevékenység még az érintett hozzájárulása esetén is a célhozkötöttség elvébe ütközik, illetve készletező jellegű, ezért a NAIH szerint jogellenes.

Az alapügy

A NAIH elmarasztalt egy pénzügyi szolgáltatót, amiért az ügyfelek hozzájárulása alapján másolatot készített okmányaikról. A NAIH álláspontja szerint ez az adatkezelés a célhozkötöttség elvébe ütközik, ezért jogellenes.

A NAIH a jövőre nézve megtiltotta ezt az adatkezelést és felszólította a céget, hogy a már elkészített okmánymásolatokat haladéktalanul semmisítse meg.

A NAIH arra is kötelezte az érintett céget, hogy adjon megfelelő tájékoztatást az ügyfeleknek az egyes adatkezelési tevékenységekről, biztosítsa az átláthatóságot, tájékoztassa az ügyfeleket arról, hogy mely adatkezelések kötelezőek és melyeket végez a hozzájárulásuk alapján, illetve adjon tájékoztatást a munkáltatókkal való kapcsolatfelvételről is.

A feltárt jogsértés miatt a NAIH egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki a cégre.

A kereseti kérelem tartalma

A pénzügyi szolgáltató a régi Pmt-re, illetve az 2015/849 EU irányelvre, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlására hivatkozva azt állította, hogy az okmányok másolása jogszabályon alapuló kötelező adatkezelés. A szolgáltató előadta, hogy ezt az adatkezelést minden versenytárs is alkalmazza. Hivatkozott továbbá arra, hogy teljesíthetetlen a NAIH azon kötelezése, hogy minden fogyasztót levélben meg kell keresni és hozzájárulásukat kell kérni az okmánymásolatok, mint személyes adatok kezeléséhez, ez az ügyfelek szükségtelen zavarásával járna.

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, arra hivatkozással, hogy a Pmt. rendelkezései alapján a jelen ügyben még a régi Pmt. szabályait és az Infotv. 5. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

A régi Pmt. 7. §-a a bíróság szerint csak az adatok rögzítéséről, az okiratok bemutatásáról rendelkezik, azt nem lehet kiterjesztően értelmezni, tehát a jogszabályi rendelkezés nem ad felhatalmazást az okmányok másolására.

A bíróság szerint a régi Pmt. 28. §-a és a fenti EU irányelv 40. cikke is csak arra ad felhatalmazást, hogy a szolgáltató a jogszerűen birtokába került adatokat őrizze meg. A bíróság szerint azonban a jelen ügyben nem jogszerűen kerültek az okmánymásolatok a szolgáltatóhoz,

A bíróság szerint a szolgáltatót az új Pmt. sem hatalmazza fel az okmánymásolatok megőrzésére, mivel ebben az esetben a jogalkotó úgy fogalmazta volna meg a jogszabályt, hogy a már elkészült másolatok megtartását lehetővé tette volna.

A bíróság álláspontja szerint a szolgáltató által előidézett jogellenes állapot fenntartására nincsen lehetőség, ezért minden érintett ügyfelet meg kell keresni és a hozzájárulását kell kérni az okmánymásolatok kezeléséhez.

A felülvizsgálati kérelem

A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a régi Pmt. által előírt ellenőrzési kötelezettségét kizárólag úgy tudta teljesíteni, ha az okmány a birtokába jut. A régi Pmt. 28. §-ának felperesi értelmezése szerint az felhatalmazást ad az okmánymásolatok készítésére, mivel előírja, hogy az azonosítás során a szolgáltató birtokába jutott adatot, okiratot, az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig meg kell őrizni.

A szolgáltató szerint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljeskörű végrehajtása, illetve a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása a régi Pmt. alatt is fennálltak.

A felperes szerint a bíróság ítélete sérti az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezési szabályt is, illetve megalapozatlannak tartotta a bíróság azon indokolását, amely a jogalkotói szándékra hivatkozással utasította el a felperesi keresetet, hiszen a felperes szerint mind a régi, mind az új Pmt. felhatalmazást ad az okiratmásolatok készítésére, amelyet a felperesnek 2019. június 26-ig az új Pmt. alapján ismételten be kell szerezni, ha végrehajtja a NAIH kötelezését és megsemmisíti a birtokában lévő okmánymásolatokat.

A NAIH ellenkérelmében kifejtette, hogy a szolgáltató tévesen értelmezi a régi Pmt-t, illetve mivel jellemzően rövid távú hiteleket nyújt, ezért igazolnia kellett volna, hogy a már azonosított ügyfeleket az új Pmt. alapján ismételten azonosítani kellene. A NAIH rámutatott, hogy mivel a szolgáltató jellemzően rövidtávú hiteleket nyújt, ezért a birtokában lehetnek olyan másolatok is, amelyek már nem is aktuálisak.

A NAIH megismételte, hogy az új Pmt. hatálybalépésével a jogalkotó azt nem rendelte alkalmazni a folyamatban lévő ügyekben, a régi Pmt-ből pedig nem vezethető le az okmánymásolási kötelezettség.

A Kúria döntése

A Kúria egyetértett az elsőfokú bírósággal és a NAIH-hal abban, hogy a jelen ügyben a régi Pmt. alkalmazandó, ezért a jogszabályi rendelkezések értelmezésébe kezdett. A Kúria megállapította, hogy nem található a régi Pmt-ben olyan explicit rendelkezés, amely az okiratok másolását előírná. A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság jogszabályértelmezésével és kifejtette, hogy az adatok megőrzése nem egyenértékű az okmánymásolatok megőrzésével.

A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem jogszabálysértő, ezért a felülvizsgálati kérelmet elutasította.

A Kúria kifejtette, hogy nem jogszabálysértő az adatvédelmi hatóság azon megállapítása, hogy kifejezett jogszabályi felhatalmazás hiányában nem jogszerű a pénzintézet által a személyesen megjelenő ügyfelek okmányairól másolatot készíteni. Ezen nem változtathat a per során hatályba lépő – de átmeneti rendelkezést a folyamatban lévő ügyekre nem tartalmazó – új jogszabály eltérő rendelkezése sem.

(naih.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.