Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a Kúria 2019-es joggyakorlat-elemző tevékenységéről, illetőleg a bérletre, lakásbérletre vonatkozó törvényi előírásoktól való eltérés megengedhetőségéről olvashatnak.

Tartalom:

Joggyakorlat-elemző csoportok 2019-ben

Bérlet, lakásbérlet szabályaitól való eltérés lehetősége

Joggyakorlat-elemző csoportok 2019-ben

A jogos védelem gyakorlati kérdéseinek és a munkaviszony érvénytelenségének a tisztázására, a keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálatára, illetve a gondnokság alá helyezési perek bírósági gyakorlata és a gyógyulási (túlélési) esély csökkenésével (elvesztésével) kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálatára nézve rendelte el joggyakorlat-elemző csoport felállítását a Kúria elnöke 2019-ben. Öt jogterület tekintetében kerül tehát sor a bíróságok ítélkezési gyakorlatának az áttekintésére.

A csoportvezetők személyét itt ismerheti meg:

Joganyag: –

Módosította: –

Megjelent: http://www.lb.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése érdekében történő intézkedés

Bérlet, lakásbérlet szabályaitól való eltérés lehetősége

A bérleti, lakásbérleti szerződésre is alkalmazandók a Ptk.-nak a kötelmekre vonatkozó általános rendelkezései és a szerződési szabadságot előíró szabályai, így a szerződő feleknek e szerződések esetében is lehetőségük van arra, hogy a szerződés tartalmát szabadon állapítsák meg. Ebből következően a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírásoktól eltérhetnek, feltéve, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja – állapítja meg az Új Ptk. Tanácsadó Testület a Kúria honlapján közzétett véleményében.

A fenti megállapítások a felmondás szabályozására is vonatkoznak. Így például a rendkívüli felmondás jogát korlátozhatják a felek, de ki is bővíthetik azt. A rendes felmondás kapcsán pedig a Tanácsadó Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy annak jogát, előírásait ugyancsak a „szerződési szabadság általános korlátainak a keretei között szabályozhatják”, így például rendelkezhetnek arról is, hogy bizonyos ideig a rendes felmondási jog gyakorlását nem teszik lehetővé. A felmondási jog kizárása azonban, tekintve, hogy ezen jogviszonyok jellemzően tartós jogviszonyok, a Ptk. előírása folytán semmis.

Nincs jogi akadálya, hogy a szerződési szabadság korlátainak „szigorú figyelembe vételével” a felek azonnali hatályú, rendes felmondást kössenek ki lakásbérlet esetén is. Ha a felmondáshoz kapcsolódó előnyök és hátrányok kirívóan aránytalanná válnak, az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a megsértését eredményezi – állapítja meg a Tanácsadó Testület a véleményében.

A szerződés szabadság általános korlátainak (tisztességtelen kikötés, jóerkölcsbe ütközés, joggyakorlás jóhiszeműsége és tisztessége) a vizsgálatakor azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakásbérletek természetes személyek vagy vállalkozások tulajdonában álló lakások esetében is „alapvető létszükséglet” biztosítására jönnek létre, így a felek meglehetősen eltérő alkupozícióban lehetnek. Ezen felül a vállalkozások tulajdonában álló lakások bérlete esetében a fogyasztói szerződések szabályait is figyelembe kell venni.

A teljes vélemény szövege itt olvasható el:

Joganyag: –

Módosította: –

Megjelent: http://www.lb.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: tanácsadó testületi vélemény