![Jogszabályfigyelő 2024 – 18. hét Jogszabályfigyelő 2024 – 18. hét](https://jogaszvilag.hu/wp-content/uploads/sites/2/2018/07/ab_xgbcoom9-1-510x291.jpg)
Jogszabályfigyelő 2024 – 18. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/48–49. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/48–49. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.
A bérlet megszűnése után a bérlőt megillető visszatartási jog gyakorlásának egyaránt feltétele, hogy az állított követelés a bérleti jogviszonyból eredjen, valamint az a perben érdemben elbírálható legyen – a Kúria eseti döntése.
Cikkünkben a szerző a bérleti szerződés létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos fontos kérdéseket járja körül.
A jelenlegi korlátozó intézkedések eltérnek a járvány első hulláma alatt bevezetettektől, azonban ezek is érzékenyen érintik az ingatlanbérleti jogviszonyokat.
A szociális bérlakás bérlőjétől jogszerűen nem kérhető erkölcsi bizonyítvány, mert az ellentétes az adattakarékosság és a célhoz kötött adatkezelés elvével.
A szerző a már felmerült és a jövőben várhatóan felmerülő jogalkalmazási kérdésekre koncentrálva tárgyalja az európai fizetési meghagyásos eljárást, valamint teljeskörűen feldolgozta az Európai Bíróság eddig napvilágot látott vonatkozó jogeseteit és a magyar felsőbíróságok tárgyban közzétett döntéseit.
Az egyik amerikai ruhakereskedő a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozások miatt nem tudta nyitva tartani üzleteit, ezért erre az időszakra nem akar bérleti díjat fizetni a bevásárlóközpont üzemeletetőjének.
A Kúria egy 2001. évben indult perrel kapcsolatos ügyvédi megbízási díjkövetelésről hozott döntést, amellyel egy tíz éve húzódó, széleskörű bizonyítási anyagot tartalmazó pert fejezett be.
A Döb-68 Zrt. 2013-ban tíz éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötött az Eximbankkal, amely alapján az Eximbank bérbe vette a cég tulajdonában álló Lánchíd Palota épületét, amelyet a bank új székhelyének szántak. A szerződéskötést követően az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik.