Hogyan módosítható a bérleti szerződés a második hullám idején? Koronavírus

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. november 27.
Címkék: , ,
Rovat:
A jelenlegi korlátozó intézkedések eltérnek a járvány első hulláma alatt bevezetettektől, azonban ezek is érzékenyen érintik az ingatlanbérleti jogviszonyokat.

Az üzletek, nemzeti dohányboltok, valamint lottózók kötelesek este hét órakor bezárni, egyes vendéglátó üzletekben kizárólag az ott foglalkoztatott személyek, illetve az elvitelre alkalmas ételek kiadásában és szállításában érintett személyek tartózkodhatnak, a szabadidős létesítmények látogatása tilos – olvasható a PwC közleményében.

Ismét felmerül a kérdés, hogy a bérlők jogosultak-e a bérleti díj elengedését, vagy legalább csökkentését kérni – a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai összefoglalták a legfőbb tudnivalókat.

Lehetetlenülés a korlátozások miatt?

A polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint, ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik. A lehetetlenülés tehát egy végleges, visszavonhatatlan állapot bekövetkezését feltételezi, amelynek következtében a szerződés már nem teljesíthető.

A korlátozó intézkedéseket ideiglenesen – egyelőre 2020. december 11. napjáig – vezették be, a bérleti szerződések lehetetlenüléséről és automatikus megszűnéséről nem beszélhetünk.

A Ptk. bérleti díj elengedésére vonatkozó szabályai

A Ptk. – 6:336. § (2) bekezdése – úgy rendelkezik, hogy arra az időtartamra nem jár bérleti díj, amely időtartam alatt a bérlő a dolgot saját érdekkörén kívül felmerülő okból nem használhatja.

„A szakirodalom alapján, ha a használatra azért nem kerülhet sor, mert a bérlemény műszaki, vagy jogi okokból a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, úgy ezek bérbeadói érdekkörbe tartozó körülményeknek minősülnek, és a bérlőt bérleti díj fizetési kötelezettség az érintett időszakra nem fogja terhelni. A bérlő saját helyzetében bekövetkező okok – bevételcsökkenés, alkalmazottak személyében rejlő okok stb. – azonban bérlői érdekkörbe tartozó okoknak minősülnek” – magyarázza dr. Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogásza.

Fontos, hogy a Ptk. vonatkozó bekezdésétől a felek a bérleti szerződésekben egyező akarattal eltérhetnek, így, ha a bérleti szerződés a jelen rendelkezés alkalmazhatóságát kizárja, úgy a bérlő e bekezdésre hivatkozással a bérleti díj megfizetését nem tagadhatja meg. Vizsgálandó a szerződés olyan szempontból is, hogy tartalmaz-e a bérleti díjon felül közös költséget is, amit továbbra is fizetni kell.

A most bevezetett intézkedésekre tekintettel a bérlemények rendeltetésszerű használatának akadályozottsága, és így a Ptk. vonatkozó bekezdése alapján a bérleti díj elengedése csak szűk körben merülhet fel.

„Álláspontunk szerint a bérleti díj elengedését akkor lehet alkalmazni, ha a bevezetett korlátozás közvetlenül érinti a bérlemény működését és a használatot lehetetlenné teszi. A korlátozó intézkedések alapján elsősorban az egyes szabadidős létesítmények vonatkozásában merülhet fel e rendelkezés alkalmazása, mivel ezek nem nyithatnak ki. Vitára adhat okot azonban, hogy a helyiségek egyéb célokra – például tárolásra – alkalmasak maradhatnak” – teszi hozzá Kelemen Dániel.

Kevésbé egyértelmű a helyzet azon bérlemények vonatkozásában, amelyek használhatóságát a szabályok korlátozzák, de teljesen nem szüntetik meg. Egyes üzletek az este hét órát követő időszakban is rendeltetésszerűen működtek, de a korlátozások következtében ezen üzletek kötelesek este hét órakor bezárni (például nonstopok). Nem egyértelmű, hogy ilyen esetben a korlátozott nyitvatartás vonatkozásában kérhet-e a bérlő, és ha igen, milyen arányban bérletidíj-csökkentést. E kérdéseket a joggyakorlat, illetve a rendkívüli jogalkotás keretében meghozott kormányzati intézkedések egyelőre nem válaszolják meg, így fontos, hogy a bérlők és a bérbeadók egymással meg tudjanak állapodni, és a felmerülő költségeket és kockázatokat egymás között meg tudják osztani.

Fennáll-e vis maior?

Továbbra is felmerül időnként az a téves elképzelés, hogy a járvány automatikusan vis maiort eredményez. A vis maior fogalma alatt olyan, az egyes szerződésekre ható, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható külső behatás értendő, amely bekövetkezését és következményeit a felek nem tudják befolyásolni, és amelynek következtében a kötelezettségeiket nem tudják teljesíteni. A PwC Legal szakértő jogászai szerint önmagában a járvány jelenléte a szerződések végleges ellehetetlenülését nem eredményezi.

A bérleti szerződés módosítása

A bérlők, illetve a bérbeadók úgy is dönthetnek, hogy a bevezetett intézkedésekre tekintettel a közöttük fennálló bérleti szerződést módosítják – díjcsökkentésben, átütemezésben állapodnak meg.

A bérleti szerződés módosítása a bérlő és a bérbeadó közös megegyezése alapján

A bérlők és a bérbeadók bármikor jogosultak írásban, szabadon módosítani a közöttük fennálló bérleti szerződést a Ptk. és a lakásbérleti törvény által meghatározott keretek között. A teljesség igénye nélkül a felek megállapodhatnak:

  • a bérleti díj csökkentésében, vagy hosszabb teljesítési határidő biztosításában, utólagos bérleti díj elszámolásban;
  • az üzemeltetési költségek csökkentésében, elengedésében;
  • az euróban meghatározott bérleti díj forintban történő megfizetésében oly módon, hogy a közöttük alkalmazandó átváltási árfolyamot a jelenleg fennálló árfolyamnál alacsonyabb szinten rögzítik.

A szerződésmódosítás során a bérlők is vállalhatnak többletkötelezettségeket, például a bérleti szerződés tartamának a veszélyhelyzet idejével megegyező időtartammal történő arányos meghosszabbítását, vagy a nyitvatartási idő ideiglenes módosítását.

A bérleti szerződés módosítása bírósági út igénybevételével

Amennyiben a bérlő és a bérbeadó között nincs megegyezés, felmerülhet a szerződés bíróság általi módosítása is.

A Ptk. alapján bármelyik fél kérheti a szerződés bírósági módosítását, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállt körülmény következtében, a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené, és:

  • a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
  • a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
  • a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

A jelenlegi szabályozási és gazdasági környezetben megállapítható, hogy a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás és a bérlő által nyújtott ellenszolgáltatás aránya jelentős mértékben a bérlő hátrányára megváltozott.

A PwC Legal jogászai felhívják a figyelmet arra, hogy a korábbi gazdasági világválság vonatkozásában a bírói joggyakorlat a gazdasági környezet általános változását nem ismerte el olyan körülménynek, amelyre alapítva a bírósági a fennálló szerződést módosította volna.

„A koronavírus-járvány egy újszerű, a joggyakorlat által még nem kezelt körülmény. Nyugat-Európában – például Spanyolországban – vannak már olyan ítéletek, amelyben a bíróság a Covid-19-járványra tekintettel elrendelte a bérleti szerződések módosítását” – mondja Kelemen Dániel.

A szakértő aláhúzza: fontos, hogy a bíróság legfeljebb a kereset benyújtásának időpontjára történő visszamenőleges hatállyal módosíthatja a bérleti szerződést. Minél később nyújtják be a keresetet, annál rövidebb időtartamra van meg a bíróság lehetősége arra, hogy a bérleti szerződést módosítsa.

(Jogászvilág)

Kapcsolódó cikkek:


Nem alkalmazható az ingyenes újságra vonatkozó fővárosi rendelet
2021. január 27.

Nem alkalmazható az ingyenes újságra vonatkozó fővárosi rendelet

A Kúria az indítványban felhozott érvek alapján úgy ítélte meg, hogy a rendelet 5. § (4) bekezdése vonatkozásában az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének elmaradása, súlyosabb hátrányt okozna, mint az alkalmazási tilalomra irányuló kérelem elutasítása.

A koronavírus hatása a munkaerőpiacon
2021. január 27.

A koronavírus hatása a munkaerőpiacon

Lehet, hogy a legaltech cégek még ragaszkodnak az irodahelyiségeikhez, de a járvány miatti távmunkavégzés lehetővé tette, hogy tehetséges szakembereket alkalmazzanak szerte a világon. A tehetséges munkavállalók országos vagy akár globális elérhetősége azonban valószínűleg megnövekedett versenyt jelent majd mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára.