Vörösiszap-katasztrófa: nem változtatott a Kúria az ítéleten


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben a Kúria pénteken nyilvánosan kihirdetett döntésével.

A tíz évvel ezelőtti, tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőeljárásban eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, letöltendő szabadságvesztéssel jogerősen a három vezetőt sújtották, ők kérték az ügyben a felülvizsgálatot.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. volt vezérigazgatója, a cég volt műszaki vezérigazgató-helyettese valamint az egykori hidrátgyártási üzemvezetője jelenleg is töltik szabadságvesztésüket, a Kúria nyilvános ülésébe távmeghallgatással kapcsolódtak be a kecskeméti és a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézetből.

A Kúria szerint nem történt kiküszöbölendő eljárási hiba az ügyben, az eljáró bírák a hatályos szabályok szerint jártak el. Nem alapos az az indítvány sem, amely elfogultság miatt több bíró kizárására irányult, összeférhetetlenség ugyanis nem merült fel.

Tiszta víz is veszélyes lett volna ilyen mennyiségben

A legfőbb bírói fórum vizsgálta a vádlottak gondatlanságának, illetve szándékos magatartásának kérdését is. A bíró kifejtette: a közveszélyokozás akkor is megvalósult volna, ha a tározóban nem mérgező anyagot tárolnak ilyen mennyiségben, hanem tiszta vizet, ugyanis maga a gátak közé szorított anyagmennyiség kiszabadulása, az áradat ereje már alkalmas a közveszély okozására.

A vezérigazgató kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása azért tekinthető szándékosnak, mert nemcsak megvalósult a közveszélyokozás, de azt fokozta a kiömlött anyag mérgező lúgossága, amit a vezérigazgató elsőként bagatellizált, veszélyességét a szappan lúgosságának négyszeresében határozta meg. Hozzátette: mindez azonban nem jelenti, hogy a vezérigazgató akarta volna az emberek halálát, a környék pusztulását.

Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája tíz éve, 2010. október 4-én történt. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Mal Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és a mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.

Elsőször felmentették őket

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen, a vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel.

A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott elsőfokú ítéletében bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, kettőt – a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét – letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott. A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosította az elsőfokú ítéletet, három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott.

A táblabíróság jogerős ítéletével az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.

A másodrendű vádlott, D. József Bálint, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József, a cég egykori hidrátgyártási üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.

A felülvizsgálati eljárásban az egykori vezetők védői az ítélet törvényességét támadták, továbbá a megismételt elsőfokú eljárás módját. Beadványukban a három elítélt felmentését vagy hatályon kívül helyezést, új eljárás lefolytatását kérték, ám a Kúria nem adott helyt ennek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.