Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jegybank szerint a Bonatrevi Sales a.s cseh székhelyű társaság magától vásárolt részvényeket, hogy mesterségesen alakítsák az árfolyamot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 23 millió forint bírságot szabott ki a Bonatrevi Sales a.s cseh székhelyű társaságra a piaci manipulációt tiltó jogszabályi rendelkezések és a szavazati jog mértékének bejelentésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt – közölte a jegybank. Az MNB tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést is tett az ügyészségen.
Mindkét oldalon ők álltak
Az MNB a piacfelügyeleti eljárásában azt vizsgálta, hogy a Bonatrevi Sales a budapesti tőzsdén jegyzett SET GROUP Nyrt. részvényeivel folytatott tőzsdei kereskedése során tiltott piaci manipulációt valósított-e meg.
Megállapították, hogy a Set Group Nyrt.-ben a jogsértés időpontjában jelentős tulajdoni hányaddal rendelkező cseh cég több száz esetben adott önkötést eredményező tőzsdei megbízást – amikor a megbízások mindkét oldalán ő állt – a Set Group részvényekre. A jegybank szerint a végül szankcionált önkötések során kizárható volt a társaság valós ügyletkötési szándéka.
A Bonatrevi Sales képviselőjének elmondása szerint a társaság a Set Group-részvény portfólióját akarta hosszabb távon árfolyamnyereséggel értékesíteni. A magasabb nyereség elérése érdekében adtak önkötési megbízásokat, hogy a részvény árfolyamát mesterségesen szinten tartsák.
A jegybank azt is feltárta: 11 napon a Bonatrevi Sales önkötéses ügyletei a részvénydarabszámot alapul véve a teljes tőzsdenapi Set Group részvényforgalom 30 százalékát meghaladó ügyletforgalmat tettek ki, és volt olyan kereskedési nap, amikor a Set Group részvényügyletek 98 százalékát a társaság önkötései adták.
Nem tettek eleget a bejelentési kötelezettségüknek
Az MNB közleménye szerint a cég önkötéses ügyletei hamis, félrevezető jelzéseket közvetíthettek a tőkepiaci szereplőknek a vizsgált részvény valós piaci megítéléséről, legfőképpen annak keresletéről-kínálatáról, így sértették a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, a tőkepiac integritását.
Emellett a társaság háromszor nem tett eleget a Set Group Nyrt.-ben fennálló szavazati arányának változásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének az MNB felé, amivel megsértette a tőkepiaci törvény irányadó rendelkezéseit.
A bírság mértékének meghatározásakor az MNB elsődlegesen azt értékelte, hogy a piaci manipuláció tilalmának megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülménynek számított, hogy a társaság huzamosabb időn át végezte jogsértő tevékenységét. Szintén növelte a bírság mértékét az adott tőzsdei részvények magas közkézhányada, míg enyhítő körülménynek számított, hogy az nem szerepelt a BUX és a BUMIX indexkosarakban, s nem kapcsolódott hozzá határidős termék sem.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!