Jogszabályfigyelő 2024 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Valótlan álláshirdetésekkel csalhatta lépre az áldozatait a 25 éves férfi, akit a bíróság – nem végleges végzéssel – egy hónapra letartóztatott.
A 25 éves férfit a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről készült pornográf felvétel megszerzésével, tartásával és nyilvánossá tételével elkövetett gyermekpornográfia bűntette és különleges adatra elkövetett személyes adattal visszaélés vétsége miatt. A teljes sértetti kör azonosítása folyamatban van.
A férfi 2017-től budapesti otthonában – több e-mail-címet használva – ingyenes apróhirdetési oldalakra regisztrált, amelyeken valótlan álláshirdetéseket tett közzé. A hirdetésekben kiskorú lányoknak és fiatal nőknek kínált modell-, hostess- és más munkát úgy, hogy magát modellügynökségek, szoláriumok képviselőjének adta ki.
Az álláshirdetésre jelentkezőktől – a munka megszerzésének feltételeként – olyan „bemutatkozó” képeket és videókat kért, amelyek a sértetteket pornográf módon ábrázolták.
A felvételeket a közösségi médiában, illetve más felületeken közzétette, valamint a számítógépén tárolta derül ki a a Fővárosi Főügyészség közleményéből.
A rendőrség a police.hu honlapon azt közölte: a férfi több száz hamis e-mail-címet hozott létre, hogy még több képet tudjon kicsalni áldozataitól. Több esetben az áldozatoktól kicsalt felvételek felhasználásával hamis online hirdetéseket tett közzé, melyekben szexuális szolgáltatások nyújtását „vállalta” a nevükben, kiskorú áldozatok esetén olykor a szüleik nevében.
(MTI)
Alábbi cikkünkben a 2024/121–124. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!