Bejegyzések a ‘kárenyhítési kötelezettség’ címkével ellátva

A munkáltató közrehatása esetén kármegosztást alkalmazhat a bíróság

Kármegosztás a megőrzési felelősség esetén is alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállaló felelőssége egyébként megállapítható, azonban a munkáltató vétkes magatartásával közrehatott a kár bekövetkezésében, vagy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Kártérítés jogellenes felmondás esetén

Az Mt. 82. § (2) bekezdésben foglalt 12 havi távolléti díj összegszerűen limitálja az elmaradt jövedelemként megítélhető kártérítés összegét. Nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy a munkáltató kárfelelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszűnéséig tart. Ez, ha a munkavállalónak felróható okból történik, az őt terhelő kárenyhítési kötelezettség körében értékelhető.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-II. rész

Cikkünk második részében a munkavállaló hozzátartozójának káráról, a gyermek és szülő járadékigényéről, valamint a kártérítés összegének kiszámításáról olvashatnak.