Vadonatúj whistleblowing-rendszer Magyarországon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban új, a hét elején elfogadott visszaélés-bejelentési törvényről készült szakmai interjúnkat olvashatják.

Az Országgyűlés 2023. április 11-én elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt, mely a 2013-ban elfogadott visszaélés-bejelentésről (whistleblowing) szóló jogszabály helyébe lép. Az új törvény célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe. A törvény jelentős kötelezettségeket ró a munkáltatókra. Erről beszélgetünk dr. Bognár Alexandrával és dr. Hegyi Áronnal, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársaival.

A törvény a kihirdetését (várhatóan napokon belül) követő 60. napon lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a nyár folyamán minden érintett munkáltatónak fel kell készülnie az új whistleblowing-szabályok alkalmazására. Mit kell tenniük a munkáltatóknak?

Dr. Bognár Alexandra - Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

B. A.: Az új törvény által előírt egyik legfontosabb kötelezettség az, hogy az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak belső visszaélés-bejelentési (whistleblowing-) rendszert kell létrehozniuk és működtetniük. A legalább 50, de legfeljebb 249 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak lehetőségük van arra, hogy közösen hozzanak létre ilyen whistleblowing-rendszert. A whistleblowing-rendszer kialakítása kapcsán a munkáltató dönthet úgy, hogy a beérkező bejelentést teljes mértékben belsőleg (pl. a HR-en keresztül) kezeli, vagy bevon egy, a bejelentők védelmét ellátó úgynevezett bejelentővédelmi ügyvédet.

Hogyan kezeljük a bejelentést és a személyes adatokat?

Dr. Hegyi Áron - Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

H. Á.: A whistleblowing-rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő és a bejelentéssel érintettek személyes adataihoz az arra jogosultakon kívül más ne férhessen hozzá. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú, hogy a bejelentést csak akkor lehet harmadik (nem uniós) országba továbbítani, ha a küldés címzettje vállalja, hogy teljes mértékben betartja a magyar whistleblowing-törvény szabályait. Más szóval, ha egy magyar vállalatcsoport tagja a bejelentést harmadik országba kívánja továbbítani, akkor a címzettnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy vállalja a magyar whistleblowing-törvény betartását, erről pedig érdemes a küldő féllel szerződést kötnie. Ha a munkáltató a bejelentés kezelésével bejelentővédelmi ügyvédet bíz meg, az ügyvéd köteles a bejelentő azonosítását lehetővé tevő személyes adatok tekintetében titoktartásra. Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd a bejelentést csak a bejelentő személyazonosságának kitakarásával adhatja át a munkáltatónak. A bejelentő ettől függetlenül írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy azonosító adatait is átadják. Ebben az esetben a bejelentő személyazonossága is felfedhető a munkáltatónak a bejelentéssel együtt.

Mit lehet jelenteni a visszaélés-bejelentő rendszer keretében?

B. A.: A törvény kifejezetten felsorol néhány bejelentés alapját képező indokot (pl. szexuális zaklatás, korrupció, diszkrimináció stb.). Ezen túlmenően azonban a munkáltatók speciális magatartási szabályokat is megállapíthatnak, amelyek megszegését a munkavállalók bejelenthetik a whistleblowing-rendszerben. Ezek lehetnek munkáltatóspecifikus indokok, például bizonyos juttatások nem megfelelő felhasználása vagy érdekellentétek. Ha a munkáltató ilyen magatartási szabályokat megállapít, ezeket a helyben szokásos módon közzé kell tennie.

***

A fentiek fényében az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak meg kell kezdeniük az új whistleblowing-rendszer kialakítását, hogy határidőben megfeleljenek az új jogszabálynak. Az időkeret meglehetősen rövid, mivel az új törvény alapján a whistleblowing-rendszert a munkáltatóknak nemcsak ki kell alakítaniuk, hanem annak ténylegesen működnie is kell, mindezt már a nyár végére.

visszaélés-bejelentés


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.