„Vakációvariációk”, avagy a gyermek utáni pót- és a szülői szabadság összevetése – II.
A szerző két, hasonló célú és elnevezésű, de eltérő feltételek mellett igénybe vehető távollétet mutat be, megvilágítva a hasonlóságokat és különbségeket. Az egyik a gyermekek utáni pótszabadság, a másik a 2023. január 1-jétől bevezetett szülői szabadság.
Első látásra megoldhatatlannak tűnik minden szülő, szülőpár számára, akik munkavállalóként a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti szabadságnapokkal rendelkeznek, hogy az év során felmerülő összes iskolai szünet idejére saját erőből megoldják a gyermekük, gyermekeik otthoni felügyeletét. Ehhez minden nap szabadságra, pótszabadságra, egyéb, a törvény által biztosított szabadidőmorzsára szükség lehet. Az Mt. többféle címen biztosít különféle jogszerű, fizetett, alacsonyabban fizetett vagy nem fizetett távolléteket a szülők részére, melyeket ügyesen felhasználva a családok nagyban megkönnyíthetik a saját életüket.
Cikksorozatunkban két, hasonló célú és elnevezésű, de eltérő feltételek mellett igénybe vehető távollétet mutatunk be, megvilágítva a hasonlóságokat és különbségeket. Az egyik a magyar munkahelyi hagyományokban és a köztudatban is jobban meggyökeresedett gyermekek utáni pótszabadság, a másik pedig a viszonylag új – 2023. január 1-től bevezetett – szülői szabadság, mellyel kapcsolatban egyelőre kevesebb a tudatosság, tapasztalat, de célszerű felhasználása fontos segítséget jelenthet a szülőknek a nyári logisztika megszervezésében. Az első részben a két távolléti forma alapvető jellemzőiről, funkcióiról volt szó, és áttekintettük, milyen jogosultsági feltételek mentén igényelhetők. Ebben a részben a szabadságok mennyiségi kérdéseiről, továbbá a kivétel-kiadás módjáról lesz szó.
Mennyi szabadságnapra jogosít?
A gyermek utáni pótszabadság napjainak száma az alábbiak szerint alakul: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanapnyi szabadság jár egy évben. El lehet azon gondolkodni, hogy háromnál több gyermeket nevelők esetén vajon miért nem emelkedik a szabadságnapok száma nagyjából lineárisan a gyermekek számával, hiszen az egyes, gyermekekkel járó többletfeladatok 4-5-6 stb. gyermek esetén többnyire nem vonhatók össze. A munkáltató természetesen nincs elzárva attól, hogy belső szabályzattal ennél több pótszabadságot biztosítson az igazán nagy családban élőknek.
A szülői szabadság mértéke ezzel szemben nem évekre, hanem összesítve, a teljes jogosultsági idő tartamára van meghatározva: a szülőnek összesen 44 munkanap szülői szabadság jár, amelyet nagy rugalmassággal, a család igényei szerint használhat fel. Sem a munkáltató, sem a munkavállaló számára nem kötelező a szülői szabadságot egyes évekre egyenlően elosztani.
Változtat-e a feltételeken, ha a gyermek fogyatékossággal, sajátos nevelési igénnyel, egyéb speciális szükségletekkel él?
A gyermekek utáni pótszabadság fogyatékkal élő gyermek esetén további két nappal toldja meg a jogosultságot. A fogyatékossággal élő gyermekkel kapcsolatban természetesen jóval több támogatási szükséglet merülhet fel (pl. fejlesztésen, gyógykezelésben való részvétel stb.), amiben valamennyi segítséget jelenthet ez a további két munkanap. Hogy ki számít fogyatékos gyermeknek, azt az Mt. a definíciós rendelkezései között határozza meg: azok a gyermekek tartoznak e körbe, akikre tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg. Ez a kritérium egyértelműen, de viszonylag mereven határolja be a többlet-pótszabadságra jogosultak körét. Tehát önmagában a köznevelési jogszabályi rendelkezések szerint megállapított sajátos nevelési igény vagy más – emelt összegű családi pótlékra nem jogosító – tartós egészségkárosodás, fejlesztési, gondozási szükséglet sajnos akkor sem jogosít további pótszabadságos napokra, ha a szülőnek ezzel összefüggésben ténylegesen, akár igazolhatóan több szabadidőt kell előteremtenie.
A szülői szabadság mértékét nem befolyásolja, hogy a gyermek fogyatékossággal él-e.
Hogyan igényelhetők?
2024. január 1-től új szabályok vonatkoznak a gyermekek utáni pótszabadság és a szülői szabadság igénylésére, s e téren a jogalkotó a két távolléti formára – a korábbi, eltérő szabályozást maga mögött hagyva – egységes rendelkezéseket léptetett hatályba. Ennek lényege, hogy mindkét távollétet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A korábbi szabályozás szerint a kiadás szempontjából a gyermekek utáni pótszabadság teljesen beolvadt az alap- és pótszabadságok rendszerébe, melynek következtében évi hét munkanap kivételével – melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kellett kiadni – a munkáltató rendelkezett arról, mikor biztosítja a szabadságot. Ez pedig a gyermekek után pótszabadságos napok kapcsán ahhoz vezethetett, hogy a távolléti forma nem feltétlenül tudta betölteni annak funkcióját (a gyermekek mellett való jelenlét biztosítását szükség szerint), hiszen a gyermekkel kapcsolatos teendők nem feltétlenül a munkáltató igényei szerinti időben jelentkeztek. Az új szabályozás jobban kidomborítja a pótszabadság lényegét, amennyiben a szülői igényhez igazítja a pótszabadság kiadásának idejét. Az egyetlen feltétel, hogy ezt megfelelő időben, előre kell jelezni.
A szülői szabadsággal kapcsolatban a törvény 2023. december 31-éig hatályos szövege csupán annyit írt elő, hogy azt a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ez azt is eredményezte, hogy nem volt irányadó az általános, szabadság kiadásával kapcsolatos szabály, miszerint a munkavállalónak a szabadságigényét 15 nappal előre kellett jeleznie. Ez kétségtelenül előnyt jelenthetett azoknak a szülőknek, akik váratlanul előálló helyzet okán kényszerültek távol maradni. Azonban a munkaidő-szervezés feladatát a munkáltató oldalán megnehezíthette.
Az új, egységes szabályozás alapján tehát mindkét típusú távollét esetén ma már megvalósul az a jogalkotói cél, hogy a távollét a család igényeihez igazodhat, azonban a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség mellett a munkáltatónak is van lehetősége a munkaidő-beosztást erre figyelemmel elkészíteni. Mindazonáltal a munkavállalóknak továbbra is gondot okozhat, ha hirtelen fellépő, de nem a gyermek – keresőképtelen állományra jogosító – betegségével összefüggően kell otthon maradniuk (pl. néhány nappal előbb elrendelt, nevelés, tanítás nélküli munkanap, nevelői értekezlet miatt történő korai hazamenetel, járvány miatt előálló szolgáltatáskorlátozás az intézményben stb.). Ezekben az esetekben csak a munkáltató hozzájárulásával rövidíthető le a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség. Ha a munkáltató ebből nem enged, akkor a munkavállaló legfeljebb a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól – díjazás nélküli – mentesülést eredményező, különös méltánylást érdemlő családi okra hivatkozhat, ha a kisgyermek felügyelete másképp nem oldható meg.
Megszakíthatja-e a munkáltató?
A szabadságot a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megszakíthatja, ha a munkavállaló a szabadságát már megkezdte. Ezt a munkáltatónak írásban kell indokolnia és köteles megtéríteni a megszakítással összefüggő, a munkavállaló oldalán felmerült kárt és költséget. E szempontból a gyermekek utáni pótszabadság a szabadság (alap- és pótszabadság) sorsát osztja. Tehát, ha a budapesti családos munkavállaló szabadságát töltve egy tengerparti nyaralásra megy Horvátországba, és valamilyen hirtelen felmerülő feladat kapcsán a munkáltató őt haza szeretné rendelni, akkor erre – amennyiben ez valóban a fentieknek megfelelő súlyú ok – lehetősége van. De számolnia kell azzal, hogy a nyaralás megszakításával járó károkat, költségeket neki kell majd állnia. Ilyen esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. Tehát ha az utazás 1-1 napot igénybe vesz, ezt nem vonhatja le a munkáltató a munkavállaló szabadságkeretéből.
A szülői szabadság kifejezetten említett, törvényi kivétel a szabadság megszakításának szabálya alól. Ha tehát a szülők a horvátországi nyaralást a szülői szabadság keretei között töltik, akkor nincs mód a munkavállaló hazarendelésére.
Módosítható-e a távollét időpontja?
A munkáltató oldalán ugyanúgy, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok szükséges ahhoz, hogy a már kiadott, de még meg nem kezdett szabadság időpontját módosíthassa. Erről úgyszintén írásbeli indokolásban kell számot adnia. A kiadást legfeljebb 60 nappal lehet elhalasztani, egyúttal pedig tájékoztatni kell a munkavállalót a kiadás munkáltató által javasolt időpontjáról. A költségek, károk megtérítésére is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a szabadság megszakítása esetén.
A megszakítás tilalmával szemben a kiadás időpontjának elhalasztása szülői szabadság esetén is lehetséges. Ilyenkor az indokolásra, az új időpont közlésére, a költség- és kártérítésre is az előbbi szabályok irányadók. Ily módon nem kizárt az sem, hogy a családi nyaralás akár egy nappal annak megkezdése előtt meghiúsul, a károk és költségek megtérítése mellett.
A cikksorozat következő – záró – részében azzal foglalkozunk, hogy milyen és egyéb jogosultságok járnak együtt a távollétekkel, és mi történik ezekkel, ha a munkaviszony véget ér, a munkavállaló munkahelyet vált.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
