Változnak a migrációs tárgyú törvények
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány javaslata bevezetné a munkavállalási és jövedelemszerzési tartózkodási engedélyt.
A törvényjavaslat indoklása szerint az idegenrendészeti jogszabályok módosítását részben a jogalkalmazói gyakorlati tapasztalatok indokolják, részben a gazdasági érdekek hatékonyabb érvényesítését célozza, emellett csökkenti a bürokráciát, és egyszerűsíti az eljárásokat. A törvényjavaslat emellett az egyes uniós jogi aktusok átültetéséből adódó pontosításokat tartalmaz és felszámolja a nem teljeskörű átültetésből fakadó hiányosságokat, tükrözve ezzel a tagállami gyakorlathoz való közeledést. Továbbá két uniós irányelv (a Szezonális irányelv és az ICT irányelv) jogharmonizációja is megvalósul, melyek átültetési határideje 2016. szeptember 30. napja és a 2016. november 29. napja.
1. Az Összevont engedély irányelv hazai jogba való átültetése 2014. január 1-jén megvalósult. A módosítás révén egy átláthatóbb eljárásrend kerül kialakításra a két új tartózkodási cél (munkavállalás és jövedelemszerzés) bevezetésével, amely segítené a jogalkalmazó szervek munkáját, a pontosabb statisztikai adatszolgáltatást, és az ügyfelek számára is érthetőbb és egyszerűbb eljárásrendet eredményezne. A visszaélések is hatékonyabban kiszűrhetőek, mivel a munkaügyi ellenőrzést végző szervek és a foglalkoztatók részére is egyértelművé válnak a jogszabályban foglalt követelmények.
Hatékonyabb, gyorsabb ügyintézés valósul meg a külön jogszabályban meghatározott kiemelt foglalkoztatói kör (kormányzati stratégiai partnerek, és a kiemelt kormányzati beruházásokat megvalósító foglalkoztatók) számára biztosított kérelembenyújtási lehetőség biztosításával, és ezen eljárásokban az ügyintézési határidő csökkentésével. Az Összevont engedély irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy az összevont engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár helyett a munkáltató is benyújthassa. A törvényjavaslat ennek a lehetőségét teremti meg, ugyanakkor az eljárásban a harmadik országbeli állampolgár ügyféli jogai és kötelezettségei továbbra is fennmaradnak (értesítési kötelezettség, és a hatóság felhívására személyes megjelenési kötelezettség).
A fentieken túl a törvényjavaslat alapján a külön jogszabályban meghatározott esetekben az összevont kérelmezési eljárás során az összevont engedély olyan módon kerül majd kiállításra, hogy nem kell vizsgálni a foglalkoztatás jogszabályban meghatározott szempontjait és azt, hogy az hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e (pl. személyes körülmények alapján fennálló mentesség eseteinél). Ezen módosítás következtében a szakhatósági eljárás elhagyásával nagymértékben csökkenni fog a tényleges ügyintézési határidő.
Az összevont engedélyezési eljárás szabályainak módosításával összhangban, a foglalkoztatással összefüggő eljárások ésszerűsítése érdekében szükséges egyes kapcsolódó jogszabályok – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény – megfelelő módosítása.
2. A nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással kérelmezett tartózkodási jogosultság jogintézményének bevezetése óta hatályba lépett jogszabály-módosításokra figyelemmel indokolt tovább egyszerűsíteni a nemzetgazdasági érdekből kiadásra kerülő tartózkodási és letelepedési engedély megszerzésének a lehetőségét oly módon, hogy közvetlenül nemzeti letelepedési engedély kérelmezésére kerülhessen sor. A gyakorlati tapasztalatok szerint a befektetők és családtagjaik letelepedési engedélyhez kívánnak jutni, és a jelenlegi kétszintű kérelmezés, azaz a tartózkodási és letelepedési eljárás az ügyfelek és a hatóság adminisztratív terheit indokolatlanul megkettőzi. A módosítások az eljárásrend jelentős egyszerűsítését és a bürokrácia csökkentését célozzák.
3. A jogszabály módosításának eredményeként szigorításra kerül továbbá a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályrendszere, arra tekintettel, hogy nagyszámú harmadik országbeli állampolgár használja fel visszaélésszerűen a tartózkodási engedély belföldi kérelmezését és az ahhoz kapcsolódó méltányossági eljárást arra, hogy a kiutasító döntés elrendelését, vagy a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtását akadályozza. A módosítás korlátozza azon tartózkodási engedély kérelmezések számát, melyet a harmadik országbeli állampolgárok kizárólag csak az egyéb hatósági, bírósági kiutasító döntések végrehajtásának elkerülése végett terjesztenek elő a harmadik országbeli állampolgárok, és ezáltal hatékonyabb fellépést teszt lehetővé a hatóság számára. A tervezett módosítás révén szintén csökkennek a hatóság adminisztrációs terhei, valamint az esetleges bírósági eljárások számának csökkenése révén a fővárosi és megyei bíróságok és a Kúria terhei is csökkennek.
4. Az Európai Parlament és Tanács 2014. február 26-án fogadta el a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/36/EU irányelvet (a továbbiakban: Szezonális irányelv). A Szezonális irányelv célja a harmadik országbeli állampolgároknak az EU területére idényjellegű (szezonális) munkavállalás céljából történő beutazásának megkönnyítése, illetve a tagállamok eljárási szabályainak harmonizálása. Az irányelv további célja, hogy elősegítse a szezonális munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozását, evégből a szezonális munkavállalókat megillető alapvető (minimális) jogokat fektet le. A Szezonális irányelv átültetésének határideje 2016. szeptember 30-án jár le. Szükséges ezért a benne foglalt szabályoknak történő teljes körű megfelelés érdekében a vonatkozó hazai jogszabályok megfelelő módosítása.
5. Az Európai Parlament és Tanács 2014. május 15-én fogadta el a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/66/EU irányelvet (a továbbiakban: ICT irányelv). Az irányelv célja elsősorban, hogy megkönnyítse a vállalkozásokon belüli szakértelemtranszfert mind az Unióba irányulóan, mind az Unión belül. Az irányelv egységes fogalom-meghatározások és összehangolt feltételek alapján átlátható és egyszerűsített eljárást hoz létre a vállalaton belül áthelyezett személyek befogadása tekintetében: az áthelyezett személynek a GATS megállapodásokban foglalt európai uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelően vezetőként, szakértőként vagy diplomás gyakornokként kell pozíciót betöltenie, illetve meghatározott feltételeket kell igazolnia. A vállalaton belül áthelyezett személyek speciális tartózkodási engedélyt kapnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy munkát vállaljanak egyazon transznacionális vállalat különböző szervezeti egységeiben, bizonyos feltételek mellett a mobilitási jog gyakorlásával a más tagállamokban lévő szervezeti egységeket is beleértve.
Meghatározott területeken a vállalaton belül áthelyezettek számára egyenlő bánásmódot biztosítanak az irányelvtervezet szabályai. Az ICT irányelv átültetésének határideje 2016. november 29-én jár le.
Szükséges ezért a benne foglalt szabályoknak történő teljes körű megfelelés érdekében a vonatkozó hazai jogszabályok megfelelő módosítása.
6. Szintén jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget a törvényjavaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosításával, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság EU Pilot program keretében 2015. március 16 án megkeresést intézett a magyar hatóságokhoz az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetése tárgyában. A Bizottság úgy véli, hogy számos, korábban jelzett kérdéskör sikeresen megoldódott, ugyanakkor több kérdés tekintetében a vonatkozó hazai szabályozás továbbra sincs összhangban az irányelv rendelkezéseivel. A tervezett módosítás az EU Pilot eljárás során hazánk által vállalt pontosításokra tesz javaslatot.
7. A törvényjavaslatban javasolt törvénymódosítások az uniós jognak való megfelelés mellett javítják a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, erősítik a gazdasági és a társadalmi kohéziót, valamint a visszaélések elleni hatékonyabb fellépéssel hozzájárulnak az állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez.
8. A menedékjogi törvény módosítását a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépés indokolta.
A szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mely intézkedés révén elkerülhető, hogy ún. gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet. Ennek érdekében megszüntetésre kerül az integrációs szerződés intézménye, valamint minden olyan támogatás, melynek eredményeként a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) nem lesznek jogosultak olyan juttatásokra, melyek a magyar állampolgárt sem illetik meg.
Emellett az elismerést követően a menekültek, oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni, mely idő alatt kell a magyarországi tartózkodásuk feltételeit megteremteniük.
9. A menekültügyi őrizet elrendelésére eddig csak a dublini eljárás szerinti átvétel esetén volt lehetőség, a módosítással minden a dublini eljárás biztosítása érdekében, visszaadás esetén is őrizetbe lehet venni a külföldit.
Ezáltal biztosított, hogy a dublini eljárás keretében átvett, az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem menedékkérő ügyében is őrizet elrendelése révén lehessen biztosítani az idegenrendészeti eljárásban történő jelenlétet – áll a törvényjavaslat általános indoklásában.
A teljes javaslatot itt olvashatja el.
