Változnak az elévülés szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) megváltoztatja az elévülés szabályait. A jövőbeni bírói gyakorlat bizonytalansága miatt célszerű még most, március 15-e előtt kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésünkre. Ezzel az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.


Mit is jelent az elévülés?

A követelés elévülésének legfontosabb következménye az, hogy azt bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Követelés alatt nemcsak a pénzkövetelést kell érteni, hanem bármely, szerződésből fakadó követelést. Az elévülés a kötelezett szempontjából azt jelenti, hogy ő az elévült követelés teljesítését megtagadhatja.

Az elévüléssel azonban maga a követelés nem szűnik meg, ezért ha a kötelezett az elévült kötelezettségét teljesíti (mert például elkerüli a figyelmét, hogy az elévült), akkor azt utólag nem követelheti vissza a jogosulttól. Az elévült követelés továbbra is jár a jogosultnak szerződés szerint, csak az már bíróság előtt nem kikényszeríthető. Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni, azaz azt az érdekeltnek külön kérelmeznie kell elévülési kifogás formájában.

 Kreditpontos rendezvények, kiadványok

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Főszabály szerint a követelések 5 év alatt évülnek el. (A jogszabályok ettől eltérő elévülési időket is megállapítanak.) Ha a felek az elévülési idő hosszát szeretnék 5 évtől eltérően megállapítani, ezt a megállapodást írásba kell foglalni. A korábbi szabályozással ellentétben tehát nemcsak 5 évnél rövidebb, hanem 5 évnél hosszabb elévülési időben is megállapodhatnak a felek. Egy dolgot nem lehet: az elévülési időt a szerződésben teljesen kizárni. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ha a teljesítés idejére a felek határidőt tűztek ki, akkor a határidő utolsó napja az esedékesség időpontja.

Az elévülés nyugvása

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított 1 éves (1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapos) határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél (1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapnál) kevesebb van hátra. Nincs akadálya annak, hogy az eredeti elévülési időn belül az elévülés nyugvására több alkalommal is sor kerüljön. Az említett 1 éves, illetve 3 hónapos „végső” időszakban azonban az elévülés nyugvására már nincs lehetőség. Ebben az időtartamban esetleg az elévülés megszakítása engedélyezett a jog szerint, ekkor a megszakítás következtében az 1 éves, illetve a 3 hónapos határidő számítása kezdődik újból.

Az elévülés megszakítása

Az elévülés megszakításával az elévülés újból kezdődik. Az elévülést a következő események szakítják meg:

  • a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése (ilyennek minősülhet például a részletfizetés),
  • a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség,
  • a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott, vagy
  • a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Az elévülés a bírósági eljárás jogerős befejezésétől, azaz a követelés tárgyában hozott határozattól kezdődik újra. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Az új Polgári Törvénykönyv szerint bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is, azaz ez az eljárás is megszakítja az elévülést.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Az új Polgári Törvénykönyv az elévülést megszakító körülmények között már nem említi a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást. Míg eddig minden egyes írásbeli felszólítás megszakította az elévülési időt, azaz az elévülési idő mindegy egyes alkalommal meghosszabbodott 5 évvel, ez a törvényi lehetőség a jövőben már nem adott. Hasonlóan nem szakítja meg az elévülést a jövőben, ha engedményezés történik, és erről a kötelezettet értesítik.

Bár az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésekor fennálló szerződésekre a régi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) szabályait kell alkalmazni, de a jövőbeni bírói gyakorlat bizonytalansága miatt célszerű még most, március 15-e előtt kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésünkre. Ezzel az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.

2024. június 17.

111 jogorvoslati eljárást kezdeményezett tavaly a Közbeszerzési Hatóság

Összesen 2869 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők 2023-ban. A verseny fokozódott, hiszen tavaly eljárásonként átlagosan már 7,6 ajánlat érkezett a gazdasági szereplőktől. A közbeszerzések értékéből a kis- és középvállalkozások részesedése 8%-kal nőtt a megelőző évhez képest, így minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 58 forint került a kkv-szektorba – közölte honlapján a Közbeszerzési Hatóság.

2024. június 14.

KPMG: a mesterséges intelligencia korszakába lép az audit

Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.