Vétkesség nélkül is felelős a munkáltató

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát. A munkáltatói kártérítési felelősség főszabály szerint alapvetően vétkességre tekintet nélküli (objektív), azaz a munkáltató felelőssége vétkességtől, illetve a vétkesség vizsgálatától függetlenül fennáll. Az Mt. a kimentési okokkal, a felelősség alól történő mentesüléssel kapcsolatban jelentős változásokat tartalmaz a korábbi munkajogi szabályozáshoz (1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, amely 2012. július 1. előtt  volt hatályos) képest. A korábbi objektív felelősséget szűkíti az Mt., a szabályozást a polgári joghoz közelíti a jogalkotó, azzal, hogy a kimentési okokat jelentősen bővíti a hatályos Mt.-ben.

A munkáltatót objektív kártérítési felelőssége terheli, ami azt jelenti, hogy a jogellenes magatartás a munkavállaló kárának okozásával megvalósul, nincs szükség szubjektív elemre vagyis arra, hogy a munkáltató magatartása, vétkes, vagy felróható legyen. (Ezen fogalmakat részletesen a Munkavállaló felelőssége c. cikkemben taglalom.)

A kártérítési felelősség feltétele:

• a) a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár,
• b) a kár, és
• c) a kettő közötti okozati összefüggés.

A munkáltató kártérítési felelősségének feltétele a munkaviszony fennállása. A felelősség szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló teljes állásban vagy részmunkaidőben, fő- vagy mellékállásban dolgozik-e. A munkaviszony kezdetétől (munkába lépés napja) terheli a munkáltatót a felelősség.

Annak bizonyítása, hogy a kár a munkaviszonnyal okozati összefüggésben következett be, a munkavállalót terheli (MK. 29. sz. állásfoglalás). Ha a munkahelyen a baleset a munkavállalót magáncélú tevékenysége során érte, az nem munkaviszonnyal összefüggésben következett be. Lehetnek olyan esetek, amikor a károsodás és a munkaviszony között akkor is fennáll az összefüggés, ha a károsodásra a munkaidőn kívül került sor, ilyen például a továbbképzésen vagy csapatépítőn tréningen történő részvétel és az ezen tevékenységek közben bekövetkező kár.

Nem a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezik a kár, ha a munkavállaló munkaidején kívül utazik munkahelyéről lakóhelyére vagy vissza. (A baleset társadalombiztosítási szempontból úti balesetnek minősülhet ugyan, de a munkáltató kárfelelősséget nem alapozza meg.) Természetesen, ha a munkavállaló a munkáltató szállítóeszközén utazik a munkahelyre vagy kiküldetésen van,  a munkáltató felelőssége már megalapozott lehet.

Melyik törvény hatályos?

A kártérítési felelősségre a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás 2012. július 1. napján vagy azt követően történt. Az ezt megelőző károkozásra a korábbi törvény, azaz az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (régi Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a károkozó magatartás időpontja nem állapítható meg a kár bekövetkeztének időpontja az irányadó, annak eldöntésekor, hogy melyik jogszabályt kell alkalmazni.

Mentesülés a felelősség alól

Az Mt. szerint a munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt:

• az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa,
• vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Az Mt. a kimentési okokkal, a felelősség alól történő mentesüléssel kapcsolatban jelentős változásokat tartalmaz a korábbi munkajogi szabályozáshoz képest. A korábbi objektív felelősséget szűkíti, a szabályozást a polgári joghoz közelíti a jogalkotó, azzal, hogy a kimentési okokat jelentősen bővíti a hatályos Mt.-ben.

A törvény indoklása szerint a munkáltató az ellenőrzési körében bekövetkezett kár megtérítése alól nem mentheti ki magát. Az ellenőrzési körbe tartoznak azok a körülmények (például eszközök, munkagépek, energia, munkavállalók), amelyeknek a működésére a munkáltatónak tevékenysége során befolyása van. Az ellenőrzési kör fogalma az Mt. hatálybalépésével, 2012. július 1. napjával jelent meg a munkajogi szabályozásban, így viszonylag új fogalom, melyet a bíróságnak kell majd értelmeznie.

Az ellenőrzési körön kívüli okból keletkező károk megtérítése alól a munkáltató két együttes feltétel teljesülése esetében mentheti ki magát. Mentesülésre csak olyan károkozó körülmény bekövetkezése esetén kerülhet sor, amellyel – általános megítélés szerint – nem számolhatott a munkáltató és nem is volt elvárható, hogy a károkozó körülményt elhárítsa.

A munkáltató akkor is mentesül a felelősség alól, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (Mt. 166. § (2) bek. b) pont. A felelősség alóli mentesülés szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása vétkes volt-e. A munkáltató a munkavállaló vétlensége esetén is mentesül a felelősség alól, ha a károsodásnak kizárólag a munkavállaló kizárólagos magatartása volt az okozója és a magatartás elháríthatatlan is volt.

Annak megállapításánál, hogy a károsodás kizárólagos oka a károsult munkavállaló magatartása volt-e, nem hagyhatók figyelmen kívül a munkahely káros hatásai, az adott munka végzésének sajátos körülményei. Ha a balesetet a munkavállaló vigyázatlansága, figyelmetlensége, ügyetlensége, a technológiai előírások, óvórendszabályok megszegése, a munkavégzése során bekövetkezett rosszullét vagy egyéb személyi adottság okozta, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a károsodásnak ezek voltak a kizárólagos okai. A munkavállaló figyelmét ugyanis a munkavégzés során számos körülmény befolyásolhatja.

Sokszor előfordul, hogy a munkavállalót hirtelen éri valamilyen behatás, a figyelem elterelődésének, a nem kellő körültekintésnek ez az oka, és ez is előidézője a kárnak. Ugyanígy, ha a munkáltató tud róla, hogy a munkavállaló a technológiai előírásokat, óvórendszabályokat nem tartja meg, de az ellenőrzés során a megfelelő intézkedéseket elmulasztja, vagy eltűri, hogy a munkavállaló a munkát az előírások megszegésével végezze, sőt esetleg ezt el is várja, vagy erre őt utasítja, nem lehet szó árról, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta. Hasonlóképpen a munkavállalónak a munkavégzés során bekövetkezett rosszulléte is összefüggésben állhat a munka jellegével és a munkahely adottságaival. Ilyenkor sem lehet szó arról, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló magatartása okozta.  (MK. 29. számú állásfoglalás)

Ilyen esetekben a munkáltatót felelősség terhelheti a bekövetkezett kárért.

A munkavállaló közrehatása a kár bekövetkeztében

· A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni.

• Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.
• Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet:
• a munkavállaló vétkes magatartása okozott,
• amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A felelősség mértékét befolyásolhatja a munkavállaló közrehatása: a munkavállaló vétkes közrehatása kármegosztást eredményezhet. A munkáltató vétkes magatartása csökkenti a munkavállaló vétkes magatartásának súlyát és kihat a kárviselés arányára.

A munkavállaló más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek, azaz a munkavállaló bármelyik munkáltatótól követelheti a kára megtérítését.

Milyen károkért terheli a munkáltatót kártérítési felelősség?

• a munkabalesetért,  foglalkozási betegségért,
• a munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett kárért,
• a munkaviszony jogellenes megszüntetéséért,
• az egyéb károkozásért (például a munkáltató nem adja ki a munkaviszony megszűnésekor az igazolásokat).

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, a továbbiakban Mvt. 87. §. 3 bekezdés) (Az ilyen baleset üzemi balesetnek minősül ugyan és a munkavállalónak baleseti ellátás jár, de nem minősül a baleset munkabalesetnek).

Munkajogi kiskönyvtár 4. rész: A munka- és pihenőidő szabályai
A munkaidő és pihenőidő szabályozási köréhez tartozó alapvető előírások ismertetésére szorítkozunk úgy, hogy példával, beosztásmintával illusztráljuk a szabály alkalmazását. A munkaidő és a pihenőidő rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása a munkaügyi hatóság kiemelt ellenőrzési területe, ezért helyenként külön kiemeltük szempontjait. Bővebb információk és megrendelés

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

• a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
• b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. (Mvt. 87. §. 1/D bekezdés)

Egyéb megbetegedés esetén a munkáltató felelőssége csak akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja, hogy a szóban forgó megbetegedés a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.

Munkajogi kiskönyvtár 5.: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
A szerző a bírósági esetjog során tipikusan felmerülő jogalkalmazási kérdésekkel foglalkozik közérthetően. A kiadvány az új Ptk. hatálybalépésével módosult jogszabályi rendelkezésekre is felhívja a figyelmet, mellékleteként iratminták is segítik a jogalkalmazást. Bővebb információk és megrendelés

A munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kár a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak.

A kártérítés mérséklése méltányossági alapon

A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

A munkáltató felelőssége a munkahelyre bevitt dolgokért

A munkáltatót felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett kárért. A felelősség azokban azokért a személyes ingóságokban keletkezett károkért áll fenn, amelyeket a munkavállaló általában a munkahelyre magával visz. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak akkor felel, ha szándékosan okozta a kárt.

Ha a munkavállaló az előírásoknak eleget tett és mégis kár éri, a munkáltató vétkességre tekintet nélkül felel.

---