A munkaalkalmassági vizsgálat megváltozott feltételei
Alábbi cikkében a szerző az idén szeptembertől hatályos módosítások alapján mutatja be, mikor kell a cég munkavállalói részére munkaalkalmassági vizsgálatot végezni?
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben a felmondási indok világos megfogalmazásához szeretnénk segítséget nyújtani, mivel a jelenlegi, a járvány okozta helyzetben született felmondásokra is érvényesek a „békeidőben” alkalmazott előírások.
Nap mint nap értesülhetünk arról, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés sajnálatos módon számtalan munkahely megszüntetéséhez vezet. Bármennyire is úgy véli a munkáltató, hogy alapos indoka van egy bizonyos munkaviszony felmondására, a felmondás gondos megfogalmazására most is épp úgy ügyelnie kell, mint „békeidőben”. E nélkül a legmegalapozottabb felmondás is jogellenesnek minősülhet.
Aki a legalapvetőbb munkajogi vagy HR-ismeretekkel rendelkezik, biztosan tudja a felmondás minőségi követelményrendszerét jelentő hármas aranyszabályt: egy felmondás indokolása legyen világos, valós és okszerű. A két utóbbi követelmény szerint a munkáltatói felmondásnak a valóságnak megfelelő, a munkaviszony megszüntetésének szükségességét okszerűen alátámasztó indokolást kell tartalmaznia. Ezen kívül azonban a megszövegezésnek a „világosság” kritériumának is meg kell felelnie. A világosság kategóriája igen fontos garanciális szabály, mely azt szolgálja, hogy a munkavállaló számára már a felmondás pillanatában egyértelmű legyen, mivel is indokolja a munkáltató munkaviszonya megszüntetését, és alaposan megfontolhassa, hogy él-e ez ellen jogorvoslattal. A szilárd bírói gyakorlat alapján a felmondás indokolási lehetősége a felmondó okirattal véglegesen lezárul, utólag egy perben az indokok nem egészíthetők ki.
A világosan megfogalmazott felmondó okirat olyan, amely a munkavállalót pontosan informálja arról, miért bocsátották el. A világosság kritériumának vizsgálata logikailag megelőzi a valószerűség és az okszerűség vizsgálatát, hiszen értelemszerűen csak akkor vizsgálható egy adott felmondási indok valósága, okszerűsége, ha maga az indok jól körvonalazható. Ha tehát egy felmondás indokolása már a világosság kritériumának vizsgálatánál elbukik, a mégoly valós és okszerű alapokon nyugvó megszüntetés is jogellenes lesz.
A bírói gyakorlat nem követeli meg, hogy a munkáltató teljes részletességgel felsorolja azokat az eseményeket, körülményeket, amelyek a munkáltatót a felmondásról való döntésre vezették. Ha egy múzeumi teremőrrel szemben az volt a kifogás, hogy napjában tucatszor kiszökött az udvarra dohányozni, akkor a munkáltatónak nem kell a felmondásban részletesen (dátum, óra, perc szerint) feltüntetni az eltávozások időpontját, hanem elegendő annyit írni a felmondásba: a munkavállaló „napjában számos alkalommal” vagy „rendszeresen, engedély nélkül eltávozott a munkavégzésre kijelölt helyről”. Megengedettek tehát az effajta, összefoglaló jellegű indokolások. Később, egy jogvita esetén azonban elvárt a munkáltató részéről, hogy részletezze, és bizonyítsa az összefoglaló módon leírt indok mögött rejlő tényeket. Példánkban: ha a felmondás „rendszeres” őrhelyelhagyásról szólt, akkor nem elegendő csupán egy vagy két alkalmat alátámasztani (pl. együtt dohányzó tanúkkal).
Az összefoglaló indokolás a fentiek szerint megfelel a világosság követelményének, azonban az általánosító jellegnek is van határa: a túl általános, közhelyszerű, tartalmatlanná váló megfogalmazások már nem fogadhatók el. A gyakorlatban sokszor igen nehéz megvonni a határt az összefoglaló jellegű, de még világosnak minősülő, és a túl általános indokolások között. A világosság követelményrendszerének alakítója elsősorban a bírói gyakorlat.
Arra a nagyon fontos kérdésre is a vonatkozó bírói ítéletek tanulmányozásával kaphatjuk meg a választ, hogy a felmondási indokolás vajon kinek a szempontjából kell, hogy világos legyen. Oly mértékben kell-e konkretizálni a felmondás okát, hogy azt egy, a munkáltató belső viszonyait nem ismerő, külső szemlélő is pontosan azonosítani tudja, vagy elegendő, ha a címzett munkavállaló számára válik egyértelművé a felmondás indoka? A kialakult bírói gyakorlat szerint a világosság követelményének megtartottságát nem általában, hanem a jognyilatkozat címzettje, vagyis a felmondással érintett munkavállaló tudomása (tudattartama) oldaláról kell értékelni. Vagyis az a lényeg, hogy az elbocsátott munkavállaló számára legyen világos, mi volt a megszüntetés indoka. Egy jogvita során persze a felmondás jogszerűségét vizsgáló bíróság – mint külső szemlélő – számára is egyértelművé kell tudni tenni, hogy mire is utalt a felmondás, azonban önmagában még nem sérti a világosság követelményét, ha ez a bennfentes információval előzetesen nem rendelkező személy számára első látásra nem egyértelmű.
Nézzünk néhány konkrét példát, miként vélekedtek a bíróságok egyes felmondási okiratok megfogalmazásainak világosságáról.
Ez utóbbi kúriai ítéletek is rámutat arra a fontos tanulságra, hogy felmondás közvetlen – és a felmondási indokolásban megjelölendő – oka mindig egy munkáltatói döntés (pl. átszervezés, létszámcsökkentés), amelynek további, tehát a felmondás szempontjából közvetett indoka lehet a munkáltató piaci működését érintő körülmény (pl. forgalomcsökkenés). Ezért a megszüntetés előbbi, közvetlen okát, vagyis a munkáltatói döntést feltétlenül szerepeltetni kell a megszüntető nyilatkozatban.
A járvány kapcsán sajnálatos módon váratlanul előállt gazdasági visszaesés során a felmondásokra számos esetben igen rövid idő alatt meghozott munkáltatói döntés alapján kerül sor. Ilyenkor is igen fontos azonban törekedni a körültekintésre, a jogi precizitásra, egyebek mellett a világosság követelményének megtartására. Hiszen egy jogellenesen kiadott felmondás – még ha bírói úton később valamelyest orvosolható is – komoly törést jelenthet a munkavállaló számára, és felesleges költségeket, bonyodalmakat, presztízsvesztést okozhat a munkáltató oldalán is.
Alábbi cikkében a szerző az idén szeptembertől hatályos módosítások alapján mutatja be, mikor kell a cég munkavállalói részére munkaalkalmassági vizsgálatot végezni?
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index* riportjának 2024. évi kiadása. A globális elemzés különböző régiókban vizsgálja a technológiai ágazat aktuális trendjeit, legyen szó a mesterséges intelligenciáról, a kiberbiztonságról, az M&A tranzakciókról vagy az ESG-kérdésekről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!