Viselhető technológiák: új jogi kihívások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átírhatja az eddig munkahelyi előírásokat és újabb személyiségi jogi kérdéseket vethet fel a viselhető technológiák egyre szélesebb körű elterjedése. Bár segíteni is tudja egy cég életét, ám bizonyos, hogy mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak alaposan oda kell figyelniük, ha egy szokatlan high-tech szemüveggel találják magukat szembe az irodában. „A viselhető okoseszközök elterjedésével azonban a munkavállalói szerződéseket, titoktartási szabályzatokat is felül kell majd vizsgálni” – figyelmeztet Torsten Braner, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere.


Az elmúlt években a számítógépes eszközeink egyre kisebbek lettek, egyre közelebb kerültek hozzánk, és már szinte mindennel rácsatlakozhatunk az internetre. Sőt, olyan okosszemüvegek is léteznek, amelyekkel képeket, videókat készíthetünk, azokat feltölthetjük a világhálóra, majd a felhőkben tárolt információkat otthon könnyedén le tudjuk tölteni. Mindezt pedig úgy, hogy a környezetünkben lévők minderről mit sem sejtenek.

A magánszféra újfajta védelme

Ugyan a hétköznapi használatban még el sem terjedt a webes keresőóriás szemüvege, az Egyesült Államokban már több kávézóban és üzletben megtiltották a használatukat, az Egyesült Királyságban pedig az okostelefonokat tiltották ki a leginkább gyerekek által látogatott helyekről (uszodákból, óvodákból). „A magunkon hordható technológiák számos új problémát vetnek fel a magánszféra védelmével kapcsolatban” – mondja Torsten Braner, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere. „De nem csak a másokról titokban szerzett információk jelenthetnek problémát, hanem az okoseszközök (szemüvegek, órák, különböző fitness eszközök) viselőjének személyes adatai (lokális helyzet, az aktuális tevékenység, vagy az egészségi állapot) is visszaélésekre adhatnak okot” – teszi hozzá a közösségi jogász.

Bár a viselhető technológia valóban a következő „nagy durranás” lehet a boltok polcain, még koránt sem biztos, hogy olyan népszerű lesz, mint azt várják tőle. Az viszont biztosabbnak tűnik, hogy ha ez a technológia egyre jobban elterjed, az erre vonatkozó jogszabályok megszületéséig a társadalmi normáknak kell szabályozni ezt a területet.

Viselhető technológiák. Ki figyel kit?

 

Mit szabad és mit nem a munkahelyen?

Egy cégnek az egyik legértékesebb vagyona az információ, a saját üzleti információja. Ez magában foglalja az ügyfelek személyes adatait, a cég pénzügyi kimutatásait és a szakmai titkokat, know-how-kat is. Azonban amint beteszik a lábukat az irodákba a viselhető technológiák, ezek a bizalmas információk onnan bármikor kikerülhetnek, bárkihez eljuthatnak, akár a versenytársakhoz is. „A viselhető okoseszközök elterjedésével a munkavállalói szerződéseket, titoktartási szabályzatokat is felül kell vizsgálni, alkalmazkodni kell a legújabb technológiák okozta kihívásokhoz” – figyelmeztet Torsten Braner.

A munkáltató üzleti titkainak védelmében egyértelmű és világos szabályokra van szükség, így például az okoseszközök használatának megtiltása üzleti tárgyalásokon, belső meetingeken. Sőt akár a dolgozók dress code-jában is elő lehet írni, hogy például nem viselhetnek okosszemüveget. Szigorítani kell továbbá a közösségi média és más kommunikációs csatornák cégen belüli használatát is a viselhető technológiák „okossága” miatt. „Ugyanakkor a dolgozókat is meg kell védeni az illegális felvételektől, hogy azok egyáltalán ne, vagy csak az érintett hozzájárulásával kerülhessenek fel a világhálóra” – hívja fel a figyelmet a szakember.

A vállalkozásoknak ugyanakkor segíthetnek is ezek az okoseszközök. Például egy high-tech névjegykártya képes hasonló tudású névjegykártyákkal kommunikálni, rengeteg, üzletileg releváns információt tud tárolni, illetve megosztani. Míg más okoseszközökkel érdekes reklámokat és promóciós anyagokat lehet megosztani a közösségi oldalakon keresztül.

A Taylor Wessingről
A Taylor Wessing a világ egyik vezető nemzetközi ügyvédi irodája, amelynek elsődleges célja, hogy innovatív megoldásokkal támogassa megbízói üzleti sikerét. 22 irodájában mintegy 900 jogász nyújt integrált szolgáltatást a jog valamennyi területén mind Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában. A Taylor Wessing különös erőssége ezen belül a pénzügyi-, ingatlan- és cégjog, a szellemi alkotások illetőleg a vagyonkezelés területe. A cég kiemelkedő szaktudással és tapasztalattal rendelkezik észak-amerikai, brazil és indiai ügyfelek kiszolgálásában is.A Taylor Wessing stratégiája különös hangsúlyt fektet a jövő iparágainak kiszolgálására, így a kutatás-fejlesztés, az infokommunikáció, a kereskedelmi márkák, a Life Sciences, az egészségügyi ipar, a pénzügyi intézmények és szolgáltatások, az ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztés, valamint az energia és környezetvédelmi ipar területeire. Az iroda szaktudása világszerte elismert a szellemi alkotások védelme kapcsán, amely így még tovább erősíti ezen tudásalapú iparágakban kialakított meghatározó pozícióját.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.