Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentős változás történt a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerek („whistleblowing”) hazai szabályozásában, mivel ez év január 1-jén hatályba lépett a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV törvény. Az új jogszabály a korábbinál jóval részletesebben, az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre is kiterjedően szabályozza a magánszférában működő visszaélés-bejelentési rendszereket.
A törvényben foglalt kötelezettségek elmulasztása megalapozhatja a munkáltató polgári jogi, súlyosabb esetben a büntetőjogi felelősségét is. Emellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tízmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhat az adatvédelmi előírások megsértése miatt.
Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta: a törvény előírásai a már működő „whistleblowing” rendszerekre is vonatkoznak, ezért a jogszabálynak való megfelelés érdekében érdemes felülvizsgálni a korábban bevezetett alternatív jelentési rendszereket is. Különös figyelmet kell fordítani a magatartási szabályzatok, etikai kódexek és belső eljárásrendek felülvizsgálatára, hogy azok megfeleljenek a törvény rendelkezéseinek többek között a határidők, a tájékoztatási kötelezettség és a kezelhető adatok köre tekintetében.
Amennyiben szükséges, a munkavállalók oktatása is indokolt lehet a „whistleblowing” rendszer használatával kapcsolatban, hiszen a munkáltató érdeke is, hogy a munkavállalók azt megfelelően használják. Ugyanakkor a munkáltatónak is fel kell készülni a törvényben foglalt előírások alkalmazására, mert a munkáltató felelősséggel tartozik a jogellenes adatkezelésért.
A „whistleblowing” nem új fogalom az üzleti életben, mivel mára szinte egybeforrt a felelős vállalatirányítás fogalmával. A nemzetközi vállalatok többsége, de a középvállalkozások is egyre szélesebb körben alkalmaznak ilyen, a munkaszervezeten belüli hagyományos jelentési rendszert kiegészítő alternatív jelentési csatornát. A „whistleblowing” rendszerek jelentősége, hogy a munkáltató jól kidolgozott eljárásrend alapján egy „biztonságos” jelentési rendszert üzemeltet annak érdekében, hogy a munkavállalók a szervezeten belül észlelt jogellenes vagy a szervezet magatartási szabályait sértő cselekményeket egy erre szakosodott csapat tudomására hozzák.
Erre azért van szükség, mert a gyakorlati tapasztalatok szerint a munkavállalók általában tartanak az ilyen jellegű cselekmények hagyományos úton, azaz a közvetlen felettes útján történő jelentésétől. Ennek oka, hogy számos esetben a visszaélés bejelentőjét a bejelentés miatt hátrányos következmény éri, adott esetben még a munkáját is elveszítheti.
A magánszektorban alkalmazott visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó korábbi hazai szabályozás nem állapított meg kellőképpen részletes szabályokat, ami anomáliákat okozott annak gyakorlati alkalmazásában, különösképpen a személyes adatok kezelése terén. A „whistleblowing” rendszerek működtetése ugyanis számos adatvédelmi kérdést vet fel, mivel a bejelentés alapján személyes adatok jutnak a munkáltató tudomására, amelyeket kezel és adott esetben azokat továbbítja más adatkezelő vagy adatfeldolgozó felé.
Az új szabályozás egyik legfontosabb újdonsága, hogy a Törvény jogalapot teremt a munkáltató számára a személyes adatok kezelésére vonatkozóan. Így a jogszabály rendelkezései alapján a munkáltató a gyanúba keveredett személy adatait annak hozzájárulása nélkül is kezelheti. Amennyiben a rendszer működtetése során Magyarország területén is történik adatkezelés, akkor háttérjogszabályként a hazai adatvédelmi szabályokat is alkalmazni kell.
Lényeges változás, hogy a visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése előtt a munkáltatónak az ilyen jellegű adatkezelésre vonatkozó szándékát előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi nyilvántartásába. Ezenkívül a rendszer működésére és a visszaélés- bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozó részletes, magyar nyelvű tájékoztatót kell közzétennie a honlapján, amelynek ki kell térnie a rosszhiszemű bejelentés következményeire is.
A rendszerbe egyébként a munkavállalók, a munkáltatóval szerződéses jogviszonyban állók és olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a visszaélés megszüntetéséhez méltányolható jogos érdeke fűződik. Amennyiben a munkáltatónál működik üzemi tanács, a visszaélés-bejelentési rendszer bevezetéséről a munkáltató köteles a munkavállalói érdekképviseleti szervezettel előzetesen konzultálni.
A törvény elsősorban a nevesített bejelentéseket részesíti előnyben, de lehetővé teszi a névtelen bejelentéseket is, amelyek kivizsgálására azonban a munkáltató nem köteles. A bejelentés kivizsgálása során a munkáltató tudomására jutott adatokat bizalmasan kell kezelni és azokat kizárólag a vizsgálatban résztvevők ismerhetik meg.
A bejelentésekkel kapcsolatban tilos különleges személyes adatokat kezelni. Ilyen adatok például a pártállásra, kóros szenvedélyre, világnézeti meggyőződésre, érdek-képviseleti szervezeti tagságra vagy büntetlen előéletre vonatkozó adatok. Amennyiben a bejelentés során mégis ilyen információ kerülne a rendszerbe, azt a munkáltató köteles haladéktalanul törölni.
A Törvény a gyanúba keveredett személy jogainak védelme érdekében garanciális szabályokat is tartalmaz. Ennek megfelelően a vizsgálat kezdetekor a gyanúba keveredett személyt tájékoztatni kell a rá vonatkozó bejelentésről, az őt megillető jogokról és a személyes adatainak kezelésére vonatkozó szabályokról. Ha a bejelentéssel érintett személy tájékoztatása meghiúsítaná a visszaélés kivizsgálását, a tájékoztatásra később is sor kerülhet. A munkáltatónak a bejelentést legfeljebb a beérkezésétől számított 30 napon belül, kivételes esetben legfeljebb 3 hónapon belül ki kell vizsgálnia.
| Munka törvénykönyve 2012-1992 |
|---|
|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a bejelentés nem megalapozott vagy nincs szükség egyéb intézkedés megtételére, az adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell. Ha vizsgálat szerint a bejelentés megalapozott volt, úgy az adatokat legfeljebb a szükséges eljárások jogerős lezárásig lehet kezelni.
Dr. Szarvas Júlia elmondta: Hasznos, hogy a jogalkotó rendszerbe foglalja a „whistleblowing” intézményét, ugyanakkor a Törvény számos kérdést vet fel. Így például kötelezően előírja a munkáltatók számára, hogy hívják fel a bejelentők figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, de a jogszerűen alkalmazható szankciók megállapítását a munkáltatókra bízza, azokról nem szól részletesebben a törvény.
Annak érdekében, hogy a hazai előírásokkal összhangban álló, ugyanakkor a – tipikusan külföldi anyavállalat által kidolgozott – nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő szabályokat alkossanak a cégek, javasolt felülvizsgálniuk meglévő belső irányelveiket, vagy jogi szakértő bevonásával kidolgozni egy gyakorlatias és megalapozott bejelentési rendszert.
