Zöld banki tevékenység Magyarországon
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az MNB a zöld hitelek növelésére ösztönzi a bankszektort, e célból jelentősen csökken-tették a tőkekövetelményeket Magyarországon. Az első vállalati zöldkötvény-kibocsátásra 2020 nyarán került sor az MNB Növekedési Kötvényprogramja keretében. A magyar kormány a klímasemlegesség elérése érdekében kész beavatkozni.
1. Zöld hitelezési trendek a bankszektorban – áttörés Magyarországon
Hazánk Európában a tizenkilencedik helyen áll a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) megvalósításában. Komoly kihívásokkal kell szembenéznünk a megfizethető és tiszta energia-, az éghajlatvédelem- és a szárazföldi ökoszisztémák védelme területein. A közelmúltban azonban pénzügyi rendszerünk egyre inkább figyelembe veszi a környezeti fenntarthatóság kérdéseit. E tekintetben fontos megjegyezni, hogy a magyar hitelintézeti szektor nagy része a megújuló energiatermelés finanszírozásában látja a legnagyobb üzleti potenciált. Ezért az MNB a zöld hitelek arányának növelésére ösztönzi a bankszektort. 2021 áprilisában olyan javaslatot adott ki, mellyel a magyar hitelintézeteket arra ösztönzi, hogy működésüket a fenntartható fejlődéshez igazítsák, ideértve stratégiájuk kialakítását, a vállalatirányítást, a kockázatkezelést stb. is.
2. Kedvezményes tőkekövetelmények
Az MNB a hitelintézetek számára új, a klíma- és környezeti kockázatok kezelésére vonatkozó szabályozási iránymutatást (Zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelménykedvezmény Program) tett közzé, melyek 2021 júniusában léptek hatályba. Ezek arra ösztönzik a bankokat, hogy a működésükre és finanszírozási portfóliójukra gyakorolt hatások felmérésekor a környezeti kockázatokat mérhető, megbízható mutatók és módszerek alkalmazásával értékeljék, összhangban a Task Force on Climate-Related Financial Disclosures (TCFD) ajánlásaival. Az iránymutatás azonban jóval túlmutat a klíma-kérdéseken, hiszen előírja a bankoknak, hogy állítsanak fel egy külön szervet a környezeti kockázatok kezelésére, továbbá hogy dolgozzák ki a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban álló klímasemlegességi terveiket.
Ezért a magyar bankoknak jogában áll jelentősen csökkentett tőkekövetelménnyel hitelt nyújtani az energiahatékony ingatlanok vásárlásához és építéséhez. Ez vonatkozik a naperőművekre, a fenntartható mezőgazdaságra, az energiahatékonyságra és az elektromobilitásra is. A tőkekedvezmény mértéke a hitelképes bruttó kitettségek 5 vagy 7%-a, ami csökkenti a résztvevő intézmény második pilléres tőkekövetelményét. A bankszektor több mint 85%-ára vonatkoznak az új tőkekövetelmények.
Nyugodtan kijelenthető, hogy a magyarországi zöld vállalati portfólió dinamikusan növekszik a teljes portfólióhoz viszonyítva. Emellett az MNB 2021 nyarán környezetbarát lakásépítési programot indított. A program részeként az MNB refinanszírozást nyújt a zöld lakások építését és vásárlását finanszírozó bankoknak.
3. Zöld kötvények
Az MNB iránymutatásokat tett közzé, amelyek meghatározzák a zöld kötvényekre vonatkozó főbb előírásokat, a kibocsátók számára felsorolják az elvégzendő feladatokat, valamint meghatározzák a szükséges dokumentációs és jelentéstételi kötelezettségeket. A Budapesti Értéktőzsde is támogatja a zöld kötvénypiac fejlődését az ESG-jelentésekre vonatkozó iránymutatások közzétételével, nemzetközileg elfogadott tartalmi és formai szabványok bevezetésével, valamint az ESG-jelentések elkészítéséhez nyújtott gyakorlati segítséggel. Emellett az MNB Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programot indított zöld minősítésű jelzáloglevelek vásárlására a zöld lakáshitelek kibocsátásának elősegítése érdekében.
A zöld vállalati kötvények első kibocsátására 2020 nyarán került sor az MNB Növekedési Kötvényprogram keretében. A magyar vállalati zöld kötvénypiac indulása 30 milliárd forint értékű kötvénykibocsátást jelentett, amelyet számos más vállalat további zöld kötvénykibocsátása követett. Valamennyi kibocsátott kötvény megfelel a vállalati zöld kötvényekre vonatkozó szabályozásnak, és egy külső vizsgálószervezet ellenőrizte, hogy megfelel-e a nemzetközi szabványoknak (Green Bond Principles). A magyar GBP tehát megfelel a 2014-es ICMA (International Capital Markets Association) alapelveinek.
Arról nem is beszélve, hogy a magyar zöldkötvény-keretet 2020 májusában vezették be. A Pénzügyminisztérium az Államadósság Kezelő Központtal együttműködve létrehozott egy Irányítóbizottságot. A GBP magában foglalja a bevételek felhasználását, az általános befektetési alkalmasságot, és a hatásjelentést.
4. Magyar állami támogatás a zöld finanszírozásban
A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020-2050 szerint a magyar állam kész beavatkozni a klímasemlegesség elérése érdekében. A Magyarország a korai cselekvés útját választja, még akkor is, ha ez mintegy 24,709 milliárd forinttal többe kerül, mint az, ha nem cselekednének.
Ennek érdekében a magyar állam már életbe léptetett – és az Európai Bizottság jóváhagyott – egy 2 milliárd eurós tervet, amelynek célja a fenntartható helyreállításhoz szükséges beruházási támogatás biztosítása. A tervet az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alapján hagyták jóvá.[1]
5. Következtetés
A zöld finanszírozás nem csak gyökeret vert Magyarországon, de kezd fősodorrá válni. Remélhetőleg zökkenőmentes lesz az átállás az ESG-hitelezésre; mindazonáltal, amit néha formális „ESG-kezdeményezésként” látunk a területen, azt valódi társadalmi célkitűzések sürgetik, amelyeknek a hitelező vállalkozásoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy fennmaradjanak. A „Greenwashing” valószínűleg nem lesz már elegendő; a környezeti és társadalmi tényezők valóban számítanak. Mindazonáltal az ESG-narratíva sikerét Magyarországon végső soron a befektetők fogják meghatározni.
[1] https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/es/ip_22_1102
