Megjelent egy szép hosszú jogszabály múlt év decemberében, mégpedig az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) számú Korm. rendelet. Ebben határozták meg a hivatali tárhely fogalmát, amit jobbára cégkapuként emlegetünk.
Ha a diák a szünidőben háztartási munkával szeretne pénzt keresni, akkor azt rendkívül kedvező adózási keretek között is megteheti, ennek feltételeit ismertetjük cikkünkben.
A Ptk-ban a kell, és a nem lehet, az nem azt jelenti, hogy kell, és nem lehet. Az új Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó része rengeteg problémát, bizonytalanságot, és ügyvédi költséget generál a vállalkozások számára.
A főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból.
Nincs azonban minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki más helyen, például munkaviszonyban, vagy egy másik vállalkozásnál biztosított, és ott fizetik utána a közterheket, mert ebben a másik jogviszonyában tekinthető főállásúnak. A saját jogú nyugdíjasra sem vonatkozik a minimális járulékfizetési kötelezettség.
Új, értelmetlen dolog a dolgozó bejelentési lapján, avagy csökkentjük az adminisztrációt.
Az, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni. Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni. Betarthatatlan, de létező szabály, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartamára is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.
Az ügyvezetőkről szóló cikksorozatunk első részében a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályokat ismerhették meg. A második részben az ügyvezetők jogállásáról volt szó, melyet a társadalombiztosítási rendelkezések kibővítenek a társas vállalkozó tagi jogviszonyával. A cikksorozat harmadik része most a megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezetőkre vonatkozó előírásokat veszi górcső alá.
Az ügyvezetőkről szóló cikksorozatunk első részében az általános előírásokat ismertetjük, kiemelve a Ptk. eltérést engedő szabályozását és annak feltételeit. Elsősorban a gazdasági társaságokkal foglalkozunk, de a Ptk. általános rendelkezései minden jogi személynél alkalmazandók. Rávilágítunk arra, hogy az ügyvezető feladatait nem lehet konkretizálni, mert a tevékenységét a gazdasági környezet, a különböző jogszabályok, a taggyűlés határozatai és a társasági szerződés (alapító okirat) határozzák meg.
Most van a szezonja az idénymunkának. Szedik a gyümölcsöt, dolgoznak az idegenforgalomban. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi CLXXV. törvény fogalomrendszere szerint, idénymunka: a Munka Törvénykönyv 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka.
A nagy meleg számos pluszfeladatot ró a munkáltatókra, akkor is, ha zárt térben dolgoznak alkalmazottai – ezekről írunk részletesen. A munkavállalót, aki a jogszablyok betartása érdekében lép fel, nem érheti semmiféle hátrány.
