Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
A Ptk.-ban néha mást jelentenek a szavak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Ptk-ban a kell, és a nem lehet, az nem azt jelenti, hogy kell, és nem lehet. Az új Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó része rengeteg problémát, bizonytalanságot, és ügyvédi költséget generál a vállalkozások számára.
A korábbi gazdasági társaságokról szóló törvény és az új Ptk. közötti legfőbb különbség az, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) kógens szabályozást alkalmazott, az új Ptk.-nak viszont a társaságokra vonatkozó rendelkezései diszpozitívak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új Ptk. megengedi, hogy a felek a társasági szerződésben eltérjenek a törvény rendelkezéseitől, míg a korábbi szabályozás az eltérést csak akkor tette lehetővé, ha erre a törvény kifejezetten utalást tett.
Az új Polgári Törvénykönyv 3:4 § (1)–(2) bekezdése alapvetően arra ad felhatalmazást, hogy a jogi személyekre irányadó szabályoktól a létesítő okiratban a társaság és a tagok a belső, egymás közötti személyi és szervezeti viszonyok tekintetében eltérhetnek. A jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.
Nincs helye azonban eltérésnek az új Ptk. törvényi szabályozásától a 3:4. § (3) bekezdés a)–b) pontja szerint, ha
– az eltérést a törvény kifejezetten tiltja (általában úgy, hogy az eltérő létesítő okirati rendelkezést semmisnek minősíti), illetve – az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Elképzelni sem tudom, hogy egy korlátolt felelősségű társaság vagy egy betéti társaság tagjai tekintetében mit jelent a kisebbség. Vagy, ha van a cégnek négy tulajdonosa, akik megállapodnak valamiben a társasági szerződésben, azt a két fő munkavállalójuk megkifogásolhatja? Esetleg a cégbíróság valamelyik munkatársa mérlegel?Ez tehát a főszabály, de még ez sem értelmezhető egyértelműen.
Ennél még nagyobb probléma, hogy az új Polgári Törvénykönyvben foglaltak értelmezése, – ami elsősorban abból adódik, hogy ha a törvény úgy fogalmaz „kell”, attól a társasági szerződésünk eltérhet, – a gazdasági társaságokat az ügyvédekhez láncolja, pedig erre a cégeknek nincs pénzük. Előzetes felmérésem szerint nem is fogják igényelni a részletes, minden lépésükre kiterjedő tanácsadást az ügyvédek díjazása miatt. (Hiába nem beszélünk róla, mindenkinél csökken az árbevétel.)
Az ügyvédeknek valószínűleg fejtörést fog okozni az értelmezés minden társaságra egyedileg, hiszen nekik, mint jogalkalmazóknak adta azt a feladatot az új Ptk., hogy szabadon eldönthessék, az egyes szabályoktól el lehet-e térni vagy sem (a korábban hatályos Gt. konkrétan meghatározta az ilyen eseteket).
A gazdasági szakemberek továbbképzésén nem hangsúlyozzák eléggé ezt az eddigi gyakorlatot és gondolkodást teljesen felborító változást, amelynek adójogi következményei is vannak, nem beszélve a társasági szerződés Ptk. miatti módosításának eldöntéséről.
Sikerült a társasági jogot úgy átalakítani, hogy mindegy mit ír a Ptk., az józan ésszel, nyelvtani szempontból nem értelmezhető.
Például az új Ptk. 3:156.§-a szerint „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.”
Mit jelent ez a mondat? Tiltó rendelkezést? Hát nem.
Hiába írják azt, hogy „nem lehet”, ha a gazdasági társaság tulajdonosai a társasági szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a kültag lehet vezető tisztségviselő, akkor eltérhetnek a Ptk. tiltó rendelkezésnek kinéző előírásától. Tehát ha a társaság akarja, akkor maradhat a kültag vezető tisztségviselő. Adó- és járulékkötelezettségeit is ennek megfelelően kell megállapítani. (Azt viszont már nem tudom, hogy a cégbíró elfogadja-e a 85 éves nagypapát ügyvezetőnek, vagy sem, hiszen e remek Ptk. következményeként neki van döntési joga!)
Azonban, ha a társasági szerződés nem tartalmazza, hogy a kültag ügyvezető lehessen, akkor az általános, a törvényben leírt szabály lép életbe, miszerint a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.
Riadalmat váltott ki a cégek körében az új Ptk. 3:115.§-a is az összeférhetetlenségről. Eszerint a vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő.
„Természetesen” ezt sem így kell érteni. Az érintett gazdasági társaságok társasági szerződéseiben felmentést kell megfogalmazni ezen rendelkezés alól. Mindegyikben. És akkor mégis lehet azonos az ügyvezető. (Ne feledjék a kapcsolt vállalkozás új fogalmát sem!)
Amennyiben azonban az érintett cégek társasági szerződései (tehát az összes!) nem ad felmentést a 3:115. § (1) bekezdésben foglalt tilalom alól, akkor valóban nem lehet több konkurens gazdasági társaságnál vezető tisztséget betölteni és részesedést szerezni ugyanannak a személynek.
Amíg nem változtatjuk meg teljesen az eddigi gondolkodásunkat a cégjogi kérdésekkel kapcsolatban, addig tovább nő a gazdasági életben a bizonytalanság.