Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egybehangzóan döntött az elsőfokú és másodfokú bíróság, ám a Kúria új eljárásra utasította őket. Nemcsak arról kell állást foglalni, hogy a kárt ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozta-e, hanem arról is, hogy e körülménnyel a munkáltatónak nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A tényállás
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2006. június 13-ától asztalos munkakörben létesített munkaviszonyt az alperesnél n-i munkavégzésre napi 4 órás munkaidőre havi 66.977 forint alapbérrel – olvasható a jogeset a Kúria honlapján. A felperes párnafákat rögzített egy konténer belsejére, a balesetkor a felső részre kellett a fát vízszintesen rögzíteni. Munkavégzés közben letört egy szeg feje, és a letört darab a védőszemüveg kerete alatt áthaladva a bőrön keresztül behatolt a felperes jobb szemébe. A sűrített levegős pisztolyt a fővállalkozó G. cég kölcsönözte, az újszerű állapotú volt, sérülés nyomát nem lehetett rajta látni. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat során megállapították, hogy az üzemi baleset következtében a sérült jobb szem látása gyakorlatilag teljesen elveszett. Ez önmagában 25 %-os egészségkárosodást eredményezett, és teljes egészében az elszenvedett üzemi balesettel áll oki összefüggésben.
A felperes 2013. június 24-éig volt keresőképtelen. Ezt követően az alperes ismételten foglalkoztatta.
A felperes módosított keresetében 2012. október 26-án bekövetkezett munkabalesetével összefüggésben elmaradt jövedelem címén kártérítés és nem vagyoni kártérítés kamatokkal növelt összegű megfizetését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében hátralékos jövedelempótló kártérítési járadék címén 2012. november 1-jétől 2014. július 6-áig terjedően 3.398.473 forint és ennek 2013. szeptember 1-jétől járó törvényes késedelmi kamata, nem vagyoni kártérítés címén 3.000.000 forint és ennek 2012. október 20-ától járó törvényes kamata, valamint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest.
A munkaügyi compliance audit |
|---|
|
A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget. |
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Kúria álláspontja
Az alperes a felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozott.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó – az alperes által sem vitatott tényállás szerint – a felperes egészségkárosodását (jobb szeme sérülését) a munkafolyamat során használt szög levált feje okozta. A baleset a felperest tehát munkavégzés során, azaz a munkaviszonyával összefüggésben érte. Az ezzel okozott kárért az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján a munkáltató kárfelelőssége fennáll.
Az alperes munkáltató az Mt. 166. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kimentési okra hivatkozott. Ezen jogszabályhely alapján akkor mentesül a kárfelelősség alól a munkáltató, ha az ott nevesített feltételek együttesen állnak fenn, vagyis a kárt ellenőrzési körön kívül eső, egyben olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Az eljáró bíróságok azt helytállóan emelték ki, hogy amennyiben a károkozó körülmény a munkáltató ellenőrzési körén belül esik, akkor már a körülmény előreláthatóságát, illetve elkerülését és a kár elháríthatóságát nem kell vizsgálni. Ezért jogszerűen indultak ki elsődlegesen abból, hogy a károkozó körülmény a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik-e.
Az ellenőrzési kör arra a körre szorítja a munkáltató kártérítési felelősségét, amelyben lehetősége, egyben kötelezettsége is a károk megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele. Az ellenőrzési kör alatt minden olyan objektív tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására bármilyen lehetősége volt a munkáltatónak. Az ellenőrzési és a működési kör között átfedés is lehet, azonban a működési körbe azok a körülmények is bele tartozhatnak, amelyekre a munkáltatónak még közvetett ráhatása sincs.
A perbeli esetben a bíróságok megalapozatlanul szűkítették le az ellenőrzési kör vizsgálatát arra a körülményre, hogy a levált szögfej okozta a szemsérülést, és nem tulajdonítottak jelentőséget az adott balesethez vezető munkafolyamatnak. A munkamódszer megválasztása, ahhoz a megfelelő munkaeszköz, anyag, munkavállalói létszám és szakismeret biztosítása ugyanis a munkáltató kötelezettsége, tehát arra befolyása van. Adott esetben mindezek (az adott, faléc fémhez erősítését jelentő munkaművelet veszélyessége, az ehhez használt szög és munkaeszköz, védőfelszerelés megfelelősége) feltárása lett volna szükséges az ellenőrzési kör megállapításához.
A megismételt eljárásban az alperes által indítványozott bizonyítás lefolytatásának eredményeként azonban nemcsak arról kell állást foglalni, hogy a kárt ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozta-e, hanem arról is, hogy e körülménnyel a munkáltatónak nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Az Mt. 166. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt előrelátás és elvárhatóság hiánya nem a kárra, hanem a károkozó körülményre vonatkozik.
A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróságot a munkabalesettel összefüggésben előterjesztett kártérítési igény vonatkozásában új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján
