A 2015 májusában elfogadott T/4643. számú törvényjavaslat az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról – amellett, hogy számos a Btk.-t érintő új rendelkezést és a jogalkalmazói gyakorlatot könnyítő módosítást is bevezet, – 2015. július 1-jétől a fogolyszökés tényállását is kiegészíti.
Figyelemmel arra, hogy a pótmagánvád járulékos sértetti vádképviseletként fogható fel az állam büntetőhatalmát képviselő közvádló mellett, a hamis tanúzás kapcsán azt kell vizsgálni, hogy a releváns jog- vagy érdeksérelem eléri-e a törvényileg szabályozott szintet?
A 2012. évi C. törvény az azt megelőző törvényhez képest több változást is hozott a hamis tanúzás tényállását illetően. E körben elég csak utalni az újonnan bevezetett büntetési tételkeretekre, és arra, hogy a hamis tanúzás a választottbírósági eljárásban továbbra is elkövethető, annak ellenére, hogy a felhívott törvényhely explicit módon nem ad erre nézve eligazítást.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 277. §-a szükségszerűen érinti a Be. több releváns rendelkezését is, különösen a nyomozóhatóságok és az ügyész eljárásának dualizmusát. Fontos áttekinteni az új szabályozás okait, irányát, és felhívni a figyelmet a lehetséges további módosítandó rendelkezésekre.
Az új Büntető Törvénykönyv hozta változások közül kizárólag az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket emelem ki, azon belül is egy olyan új, eddig a büntető eljárásjogba tartozó jogintézményt, amely „tanúvallomás jogosulatlan megtagadása” elnevezéssel került be az új Btk.-ba.
