Bejelentkezés Hírlevél

dr. Petrus Szabolcs LL.M cikkei

dr. Petrus Szabolcs LL.M.  |  2018. január 10. Világjogász

Az EU és Lengyelország vitáinak igazi kérdése: miként biztosítható az uniós jog érvényesülése a tagállamokban?

Lengyelország és az EU között hosszabb ideje feszült a viszony. A figyelem középpontjában a lengyel igazságügyi reform és ezzel összefüggésben, az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUSz) 7. cikke alapján megindított eljárás áll. Példa nélküli eset az európai integráció történetében. Egyedülálló egy másik, kevesebb figyelmet kapott lengyel vonatkozású kötelezettségszegési eljárás, a bialowiezai erdő ügye is. Mindkét eljárás alapvető jelentőségű az európai integráció szempontjából, ezért érdemes őket közelebbről megvizsgálni. 

dr. Petrus Szabolcs LL.M.  |  2017. december 11. Világjogász

Közelebb került Brüsszel?! – Közvetlen demokrácia az Európai Unióban

Az EU demokratikus legitimációja a közösség hatásköreinek bővítésével egyre fontosabbá váló téma. Ezzel párhuzamos Európa-szerte mind többen propagálják a közvetlen demokrácia intézményeinek erősítését. A két téma az EU lisszaboni reformszerződésében találását egymásra. A jogalkotó az európai polgári beleszólási lehetőségeinek bővítésével, konkrétan az európai polgári kezdeményezés (EPK) életre hívásával kívánta az integráció demokratikus legitimációját erősíteni. Egyúttal megkísérelte a brüsszeli döntésekét közelebb vinni az európai polgárokhoz. A 2012 óta létező jogintézmény – ugyan más-más okokból, de – idehaza és Nyugat-Európában is a figyelem középpontjába került.

dr. Petrus Szabolcs LL.M.  |  2017. november 15. Világjogász

Az európai elfogatóparancs kérdőjelei

Az európai jog sokat vitatott alapelve, a határozatok kölcsönös elismerése először a 2002-ben elfogadott európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatban került alkalmazásra. A főszabály szerint automatikus kiadatást lehetővé tevő európai jogszabály elfogadása után – alapjogi relevanciája miatt – erősen vitatott volt. Néhány napja pedig a katalán tartományi elnök kapcsán ismét reflektorfénybe került: Carles Puigdemont és kormányának négy, Brüsszelben tartózkodó tagja ellen az illetékes spanyol bíróság november 3-án európai elfogatóparancsot adott ki; lázadás, ellenszegülés hatósági rendelkezésnek és közpénzzel visszaélés a vád.

dr. Petrus Szabolcs LL.M  |  2017. október 30. Világjogász

Egy közösség, egy jogosítvány – ilyen egyszerű lenne?

Az EU tagországaiban kiállított jogosítványok időbeli korlátozás nélkül használhatók valamennyi tagállamban – szól a közösségi jog nagy, mindennapi jelentőséggel bíró szabálya. Ám a helyzet ennél bonyolultabb. Ezért érdemes áttekinteni az európai és – számos Németországban élő honfitársunkra tekintettel – a német bíróságok joggyakorlatát.

dr. Petrus Szabolcs LL.M.  |  2017. augusztus 28. Világjogász

Mondd, te kit választanál? – A német választási rendszer áttekintése – I. rész

Szeptemberben új Bundestagról, azaz szövetségi törvényhozásról döntenek a németek. A magyar választási rendszert ’89/’90 fordulóján a német mintájára alakították ki. Érdemes tehát áttekinteni, hogy néz ki a német szabályozás, miben tér el a magyartól, különösen annak néhány évvel ezelőtti, jelentős módosítása óta.

dr. Petrus Szabolcs LL.M.  |  2017. július 6. Világjogász

Házasság mindenkinek! – A homoszexuálisok jogi emancipációja Németországban

Az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat régtől fogva munkát adott a jogalkotónak a német kultúrkörben. Évszázadokon keresztül, mint büntetni rendelt magatartási forma, majd, mint párkapcsolatok magánjogilag szabályozandó különös esete. Miután Merkel kancellár váratlan nyilatkozata hatására a német törvényhozás rekordsebességgel megnyitotta a házasságot az azonos nemű párok számára is, a homoszexualitás megszűnt speciálisan szabályozott jogi kategóriának lenni. A következőkben az ide vezető hosszú útról adok áttekintést.   

dr. Petrus Szabolcs LL.M.  |  2017. június 27. Világjogász

Népszavazás – A demokrácia ünnepe vagy a populizmus melegágya?

Megtartott és meg nem tartott népszavazások többször határozták meg a magyar politikai közbeszédet az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a népszavazások kiírásának feltételei, és az érvényességi, valamint eredményességi előírások jelentősen szigorodtak, ami nem kevés vitát váltott ki. Ezért is érdemes megismerkedni a német szabályozással, hisz mind a Weimari Köztársaság Alkotmánya, mind pedig a hatályos német Alaptörvény sok vonatkozásban példaként szolgált sok ország, így a magyar jogalkotó számára is.