A menedékkérők számának jelentős csökkenése, a kérelmek számának hasonló mértékű elutasítása ellenére a német belpolitikát az elmúlt időszakban eluralta a „migrációs” kormányválság, ami a júniusi brüsszeli csúcs után komédiába fordult. A német belügyminiszter Merkellel hadakozva többször lemondott, majd visszavonulót fújt, ám végül a helyén maradt; bár a kompromisszum megszületett, a megoldás továbbra se látszik.
Ahogy a mezőgazdaság nem áll a közérdeklődés homlokterében, úgy az agrárjog is csak kevés jogász fantáziáját mozgatja meg. Pedig az EU 1962 óta létező Közös Agrárpolitikája az uniós költségvetés 40 százalékát, 50 milliárd eurót emészt fel. Nem csoda, hogy folyamatosan napirenden van, de nehezen megvalósítható a reformja. Nemrégiben indult meg az egyeztetés a tagállami agrárminiszterek között a 2020 utáni KAP-ról. Jelentős változások várhatók.
Nemrég indult meg az egyeztetés a tagállami miniszterek között az EU 1962 óta létező, az uniós költségvetés 40 százalékát, 50 milliárd eurót felemésztő Közös Agrárpolitikájának reformjáról. Nem csoda, hogy a kérdés folyamatosan napirenden van, mint ahogy a megvalósítás sem könnyű. Jelentős változások várhatók 2020 után.
Az adatkezelési szabályok változásáról tájékoztató e-mailek minden netes oldaltól, ahol valaha regisztráltuk magunkat – nincs olyan európai, aki ne kapná őket hetek óta tucatszámra. Az átlag magyar törli, az átlag német elolvassa. Ugyanis adataik védelmének nagyon eltérő jelentőséget tulajdonítanak az észak-, illetve nyugat-, valamint a kelet-közép-európai polgárok. Németek millióit lehet mozgósítani, ha a személyes adatok biztonságáról van szó. Egy találó megfogalmazás szerint szexi lett a téma. Ezzel szemben a magyarok többsége úri huncutságnak tarja az adatvédelmet.
Két éve, hogy a britek megszavazták, egy éve, hogy hivatalosan is jelezték, az Egyesült Királyság szeretne kilépni az Európai Unióból. Néhány kérdésben sikerült már megállapodni, miközben az européer britek továbbra is a Brexit megakadályozására törekszenek. Időközben a lakosság többsége a kilépés ellen van, egy újabb népszavazásra azonban nincs esély.
Az állandó népszavazásokról és a nyugalmas életről híres Svájcban meglepően heves vitát kavart egy márciusi referendum. A téma első halásra nem tűnik túl fontosnak, mégis nagy figyelmet keltett Európa-szerte. A svájci polgárok a közszolgálati média finanszírozásáról hoztak döntést.
Változatlanul hagyni, eltörölni, megreformálni? Ezek a kérdések állnak a politikai és társadalmi vita középpontjában a német Büntető Törvénykönyv 219a. § kapcsán, amely a magzatelhajtás népszerűsítését rendeli büntetni. Egyidejűleg ismét felszínre került az abortusz ellenzői és támogatói közötti világnézeti, súlyos alapjogi dilemmákkal terhelt konfliktus.
A nagyszámú, Európába érkező háborús menekült mellett elsikkad egy kisebb csoport, a hazájukat szexuális másságuk miatt elhagyó embereké. Pedig menekültjogi megítélésük Európa-szerte hosszabb ideje fejtörést okoz a hatóságok és bíróságok számára. A téma aktualitását az Európai Unió Bíróságának (EUB) friss ítélete adja, amelyet magyar megkeresésére, előzetes döntéshozatali eljárásában hirdettek ki a luxemburgi bírák.
Az utóbbi időben Európa több pontján is felerősödtek a szeparatista mozgalmak. Ezzel ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a népek önrendelkezési jogának morális és jogi tartalma nem fedi egymást. Egyidejűleg vitatott a jog alanya, tartalma és korlátai.
Magyarországon mindeddig kevés figyelmet kapott a menekültválság egyik németországi mellékszála: feléledt egy kihaltnak hitt jogintézmény, az egyházi menedék. A magyar jogászok legfeljebb az egyetemi jogtörténet előadásokról ismerhetik az asylumot, amely az elmúlt évekig Németországban sem volt a mindennapok része. Így meglepő, hogy a politika és a jogásztársadalom is vitatkozik a jogintézmény mibenlétéről.
