dr. Hanyu Henrietta cikkei

dr. Hanyu Henrietta | 2014. április 17. Cégvilág

Mire figyeljünk a közös megegyezés aláírásakor?

Egy munkaviszony sokféleképpen – többféle jogcímen, indíttatásból – zárulhat le. Az egyes megszüntetési módok közül első ránézésre a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, mivel az a felek egyező szándékát hivatott kifejezni. Ha azonban a mélyére ásnánk egy-egy ilyen típusú megállapodás történetének, hamar kiderülne, hogy az a legritkábban fordul elő, hogy a felek egyszerre jutnak ki a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntésre. A megállapodást többnyire az egyik fél kezdeményezi és tipikusan a feltételek előzetes egyeztetése, az előnyök-hátrányok mérlegelése után kerül az aláírás és a pecsét a dokumentum végére.

dr. Hanyu Henrietta | 2014. április 10. Szakma

Állásmegszűnés: a közös megegyezés csapdái

Egy munkaviszony sokféleképpen zárulhat le, az egyes megszüntetési módok közül első ránézésre a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, mivel az a felek egyező szándékát hivatott kifejezni. Ám ha a mélyére ásnánk egy-egy ilyen típusú megállapodás történetének, hamar kiderülne: az a legritkábban fordul elő, hogy a felek egyszerre jutnak a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntésre.

dr. Hanyu Henrietta | 2013. december 16. Napi

Álláskeresőkből kényszervállalkozók?

Míg a híradások szerint az utóbbi hónapokban csúcsokat dönt a hazai foglalkoztatottság, a napi munkaügyi gyakorlatban mintha ezzel éppen ellentétes folyamatnak lehetnénk a tanúi. A munkanélküliség a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók körében drámai méreteket ölt. Mindeközben az álláskeresési járadék folyósítási ideje a korábbi kilenc hónapról három hónapra csökkent. A tartós munkanélküliség ráadásul különféle testi és lelki problémákat generálhat. Valós kiutat a vállalkozás beindításához pályázható támogatások ígérnek. Kérdés azonban, hogy ezzel nem csak a kényszervállalkozók tábora bővül-e.

dr. Hanyu Henrietta | 2013. december 5. Cégvilág

A munkanélküliség lélektana és jogi vonatkozásai

Míg a híradások szerint az utóbbi hónapokban csúcsokat dönt a hazai foglalkoztatottság, a napi munkaügyi gyakorlatban mintha ezzel éppen ellentétes folyamatnak lehetnénk a tanúi. A munkanélküliség a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók körében drámai méreteket ölt. Mindeközben az álláskeresési járadék folyósítási ideje a korábbi kilenc hónapról három hónapra csökkent. A tartós munkanélküliség ráadásul különféle testi és lelki problémákat generálhat, amely tovább súlyosbítja az álláskeresők egyébként is nehéz helyzetét.
Valós kiutat a vállalkozás beindításához pályázható támogatások ígérnek. Kérdés azonban, hogy ezzel nem csak a kényszervállalkozók tábora bővül-e.

dr. Hanyu Henrietta | 2013. október 4. Szakma

A munkahelyi stressz munkaképtelenné tesz

A munkahelyi stressz miatti egészségi problémák az utóbbi években emelkedő tendenciát mutatnak. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség második leggyakoribb oka. A kérdéssel több nyugat-európai országban már külön törvény foglalkozik és kiterjedt a bírói gyakorlata. Hazánkban a probléma kezelése még gyerekcipőben jár, jóllehet a jogszabályi keretek adottak hozzá.