Most van a szezonja az idénymunkának. Szedik a gyümölcsöt, dolgoznak az idegenforgalomban. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi CLXXV. törvény fogalomrendszere szerint, idénymunka: a Munka Törvénykönyv 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka.
A Számviteli levelek 320. számában megjelent 6557. számú kérdésre és a 325. számban a 6659. számú kérdésre adott válaszban az az álláspont fogalmazódott meg, hogy az osztalékfizetés mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítése semmis. Mi a helyzet valójában?
… avagy a laikus bíráskodás szabályozási reformja a készülő új büntetőeljárási kódex koncepciójában.
A nagy meleg számos pluszfeladatot ró a munkáltatókra, akkor is, ha zárt térben dolgoznak alkalmazottai – ezekről írunk részletesen. A munkavállalót, aki a jogszablyok betartása érdekében lép fel, nem érheti semmiféle hátrány.
A nyári szünet kellős közepén tartunk, amikor is sok diák legalább egy nyaralás, vagy fesztivál költségeit megpróbálja kétkezi munkájával megteremteni. Természetesen nem kizárt a hagyományos munkaviszony létesítése sem, de a diákok fő kötelezettségét jelentő tanulmányok iskolarendszerű folytatásához sokkal inkább illeszkedik az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyban, mint atipikus munkaviszonyban történő munkavégzés.
A 2012. július 1. napjától hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) jelentősen átalakította a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeire vonatkozó szabályrendszert, és az addig hatályos rendelkezésektől (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: 1992. évi Mt.) néhol gyökeresen eltérő szabályokat alkotott. Jelen írásunkban a hatályos szabályokat elemezzük és értékeljük, kiemelve a korábbiakhoz képest eltérő rendelkezéseket.
A kisértékű perek szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XXVII. fejezetének paragrafusai tartalmazzák. Kisértékűnek akkor minősül a per, ha a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben, kizárólag pénz fizetésére irányuló követelés összege az egymillió forintot nem haladja meg.
Az iskolaszövetkezet jogilag biztonságos munkavégzési lehetőséget nyújt a diákoknak. A munkavégzés jogi kereteiről és adózásáról mindent megtudhat cikkünkből.
Ajánlattevőként részt venni egy közbeszerzési eljárásban nem egyszerű feladat, rengeteg feltételnek kell megfelelni, de ami a legfontosabb, a legjobb árat kell kikalkulálnunk annak érdekében, hogy el is nyerjük a felhívásban szereplő megrendelést. Azonban, ha elindulunk a megmérettetésen, akkor fontos tudnunk azt is, hogy milyen irányba mehetünk, ha úgy látjuk, nem tisztességes az ajánlatkérő eljárása, vagy nem értünk egyet a döntésével. Ehhez elöljáróban érdemes tisztában lenni azzal, hogy hol találjuk az ehhez szükséges szabályokat. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ötödik része szól azon jogorvoslatról, amelynek a közbeszerzés, a minősített beszerzés, a védelmi beszerzés és az ezekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt van helye. A minősített beszerzés alatt az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzést kell érteni, a védelmi beszerzés fogalma pedig a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzését, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelését jelenti.
A tavalyi évben nagy port kavart az a hír, miszerint valószínűsíthetően a nemzetbiztonsági szakszolgálat is használja azt a kémprogramot, amely bármely magánfelhasználású számítógépen hozzáférést biztosít a levelezéshez, fájlokhoz és akár az internetalapú telefonhívásokhoz is. Ez azután került napvilágra, hogy egy hacker feltörte a kémprogramokat gyártó cég szerverét, és levelezésében olyan információkra tett szert, amelyek feltételezik, hogy a magyar titkosszolgálat is előfizetője a lehallgatásra szánt szoftvercsomagnak. Ezt követően, állampolgári bejelentés nyomán indult vizsgálat a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonság Hivatal (a továbbiakban: NAIH) részéről, amely azonban egyértelműen arra a megállapításra jutott, hogy bár a hazai törvények alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során alkalmazhatnak kémprogramot, a törvényi szabályozás kellő garanciát nyújt a titkos információgyűjtéssel érintettek magánszférájának tiszteletben tartásához és személyes adataik védelméhez való joguk érvényesüléséhez.
