Dönthet-e az állam az anya helyett a szülés helyszínéről? Mit jelent a magzatvédelem? Megszegheti-e a közlekedési szabályokat a taxisofőr, ha szülő nőt szállít? Szülés esetén „ki lehet-e ugrasztani” az orvost bármikor az ágyból? Csak szakorvos jelenlétében történhet a szülés? Ezekre, és hasonló jellegű kérdésekre kerestük a választ Tóth Judittal, a Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetőjével.
Végre megszülettek a részletes megoldásokat tartalmazó törvények! Alapvető céljuk szerint megkísérlik egységesen rendezni azok pénzügyi és jogi sorsát, akik 2006 után olyan kölcsönszerződéseket kötöttek, amelyekben a kölcsönösszeget, a törlesztő részleteket, az egyéb költségeket és a kamatokat svájci frankban, euróban vagy japán jenben határozták meg, ám az adósok devizát sosem láttak. Ezeknél a szerződéseknél az „vágta ki a biztosítékot”, hogy e devizák forinthoz viszonyított árfolyama drasztikusan változott a forint kárára, azaz: a külföldi pénznemben meghatározott tételek jóval több forintot igényeltek, mint a szerződés megkötésekor. Mivel jogi oldalról kívánom tájékoztatni a T. Olvasót, nem foglalkozom a fenti helyzetet kiváltó közgazdasági, pénzügyi okokkal, azt rábízom az eddig is temérdek véleményt kiagyaló szakemberekre. Itt most arról lesz szó: 2014-2015-ben hogyan tovább?
E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született, és 9. helyezést ért el.
Meddig őrizzék meg az iratokat a vállalkozók? Jobb, ha megkérdezik a könyvelőjüket, mielőtt selejezteni kezdenek – s mindenekelőtt persze olvassák el e cikket is!
Az üzletek vasárnapi zárva tartatásának lehetősége nem először merül fel Magyarországon, az előzőektől eltérően viszont az Országgyűlés most elfogadta a KDNP javaslatát. A törvény azonban komoly alkotmányossági kérdéseket vet fel – az Ars Boni jogi folyóirat írása.
Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai, a folyamatosan végzendő bérelszámolói feladatok mellett le kell zárni az előző évet és el kell indítani a következőt. A többletfeladatok főként adózással kapcsolatosak, és fel kell készülni az újévet érintő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazására is. A cikk ezeket az év eleji feladatokat foglalja össze.
A globalizáció és kísérőjelenségei a munkajog világát sem kímélik. A transznacionális vállalatok megjelenésével, illetve a külföldi szolgáltatásnyújtás lehetőségeinek exponenciális kiszélesedésével a munkaügyi jogviták is (legalábbis részben) kilépnek a nemzeti keretek közül.
Az Európai Ombudsman az ezredfordulón egy mélyreható vizsgálatot végzett a közösségi intézmények körében, mely egy egységes eljárási szabályrendszer hiányára világított rá és ennek szükségességét húzta alá. Vajon milyen előrelépés történt azóta?
Előfordul, hogy a szerződés szabályozása a polgári jog valamely rendelkezésébe ütközik, ilyen esetben a polgári jogi szabályozás a felek ilyen rendelkezését érvénytelennek nyilvánítja, amellyel a joghatás kiváltását eleve kizárja.
Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan különül el a munkáltató és tényleges foglalkoztató? A munkavédelmi szabályok megtartásáért melyik munkáltató a felelős? Ha kölcsönzött munkavállaló szenved el kárt, azért melyik munkáltató a felelős? Mi az egyetemleges felelősség jelentése a gyakorlatban? Üzemi balesethez tartozó speciális adminisztratív kérdések a két munkáltatóra tekintettel. Mely károkozásért felel kizárólag a kölcsönbeadó munkáltató? Jelen írásunkban ezen kérdések megválaszolására vállalkozunk.
