Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan különül el a munkáltató és tényleges foglalkoztató? A munkavédelmi szabályok megtartásáért melyik munkáltató a felelős? Ha kölcsönzött munkavállaló szenved el kárt, azért melyik munkáltató a felelős? Mi az egyetemleges felelősség jelentése a gyakorlatban? Üzemi balesethez tartozó speciális adminisztratív kérdések a két munkáltatóra tekintettel. Mely károkozásért felel kizárólag a kölcsönbeadó munkáltató? Jelen írásunkban ezen kérdések megválaszolására vállalkozunk.
Munkavédelem a munkaerő-kölcsönzés során
Korábbi cikkünkben ismertettük, hogy hogyan jön létre munkáltatói jogkörök megosztása a munkaerő-kölcsönzés esetében. Lényeges, hogy a kikölcsönzés ideje alatt minden munkavédelemmel, munkavégzés megfelelő megszervezésével, munkaidővel és pihenőidővel, valamint ezek nyilvántartásával összefüggő és a munkáltatót megillető jogokat, valamint terhelő kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti. Jelen témánk viszonylatában a munkavédelmi feladatok teljesítése az elsődleges jelentőségű, hiszen az üzemi balesetek körében a szükséges munkavédelmi oktatások, illetve védőfelszerelések biztosítása a legfontosabb kérdés. Mindezeket a tényleges foglalkoztatónak, azaz a kölcsönvevőnek kell biztosítania.
Azonban munkavédelemre vonatkozó alapkérdések gyakorlati megvalósulását érdemes legalább nagy vonalakban követnie a kölcsönbeadónak, figyelemmel az alább részletezett felelősségi szabályokra, amelyek szerint a munkáltatók egyetemleges felelőséggel rendelkeznek a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában.
Fontos azt is megemlíteni, hogy a kölcsönzés megkezdése előtt a kölcsönvevőnek kell tájékoztatnia a kölcsönbeadót minden olyan körülményről, amely a kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges. Különös figyelemmel arra, hogy – eltérő megállapodás hiányában – a kölcsönbeadó viseli az orvosi alkalmassági vizsgálat díját is és értelemszerűen a foglalkoztatáshoz, továbbá a tényleges munkakörhöz igazodó üzemorvosi vizsgálat megkérése a munkavégzés tényleges megkezdése előtt alapvető munkáltatói kötelezettség. Az üzemorvosi vizsgálatokat pedig a munkaköri specifikációkra figyelemmel általánosságban a kölcsönbeadó munkáltató kéri meg. Tehát így kölcsönbeadó munkáltató értelemszerűen ebben a körben maga is önálló felelőséggel rendelkezik (figyelemmel arra is, hogy ekkor még természetesen a tényleges foglalkoztatás nem kezdődött meg.)
|
Felejtse el a Jogtár Csütörtököt!
Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói |
 |
A kölcsönzött munkavállaló jogérvényesítési lehetőségei a kölcsönbeadó, valamint kölcsönvevő munkáltatóval szemben, az egyetemleges kárfelelősség
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései alapján a kölcsönzött munkavállaló az őt a kikölcsönzés, vagyis a tényleges munkavégzés során ért kár, illetve személyiségi jogi jogsérelem esetében maga választhat, hogy kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő munkáltatótól követeli azt őt ért jogsérelem orvoslását, és így magától értetődően annak anyagi ellentételezését is. Például ha a kölcsönvevő munkáltatónál a munkatársak előtt olyan súlyosan megalázó módon viselkedik vele a műszakvezető, hogy az az emberi méltóságában sérti, akkor az ebbéli jogorvoslatot is mindkét munkáltató viszonylatában követelheti a munkavállaló, annak ellenére, hogy kölcsönbeadónak nyilvánvaló ráhatása nem lehet arra, hogy a kölcsönvevőnél mi történik a tényleges munkavégzés során.
Ugyanígy, a kölcsönzött munkavállaló saját belátása szerint dönthet arról, hogy mely munkáltatóval szemben kívánja kárigényét érvényesíteni, ha a kölcsönvevő munkáltatónál üzemi baleset éri. Azaz, például egy targoncavilla megszúrja olyan súlyos módon, hogy ezáltal maradandó egészségkárosodást szenved el, mivel ez is értelemszerűen kikölcsönzés alatti munkavégzéshez tartozik a kölcsönzött munkavállaló mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönvevő munkáltatóval szemben érvényesítheti kárigényét. Ilyen esetekben ez azért is lehet érdekes a kárfelelősség szempontjából, mert a bíróság által esetlegesen járadék típusú juttatás megállapítására is sor kerülhet a tartós egészségromlás miatt, amelyet majd évekig kell a kötelezett munkáltatónak fizetnie, tehát egy üzemi baleset folyománya hosszú távú fizetési kötelezettség is lehet.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kölcsönbeadó munkáltató jogérvényesítésének lehetősége is felmerülhet a kölcsönvevő munkáltatóval szemben, azáltal, hogy a kölcsönzött a munkavállaló viszonylatában a sérelem ellentételezésére a bíróság őt kötelezi a munkavállalói kereset folytán. Például olyan esetben, ha azt a bizonyos a fenti példában említett targoncát a kölcsönvevő saját állományú munkavállalója vezette a kölcsönvevő munkáltató tudomásával oly módon, hogy nem volt jogosítványa, és esetlegesen az alapvető munkavédelmi szabályokat, munkáltatói utasításokat is megsértette a targonca vezetése során és ennek folyománya volt az üzemi baleset. Tehát ilyenkor egyértelműen a kölcsönbeadó felelőssége merül fel a munkáltatók egymásközti viszonylatában, figyelemmel arra, hogy a kárt a kölcsönbeadó munkáltató érdekkörében felmerült hiányosság okozta.
Természetesen a kárfelelősség kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy az üzemi balesetben mennyire hatott közre a kölcsönzött munkavállaló magatartása, mert ez a közrehatás a munkáltatói kárfelelősség mértékét csökkenti.
Üzemi balesetekhez tartozó adminisztráció
Érdemes kitérni arra, hogy a fent ismertetett targoncás példa esetében – mivel a tényleges foglalkoztatás során történik az üzemi baleseti jegyzőkönyv elkészítése – az a kölcsönvevő munkáltató feladata. Azonban a gyakorlatban szoros együttműködés van e körben a munkáltatói oldalon, figyelemmel arra, hogy a társadalombiztosítási eljárások elindítása és így a baleseti táppénzigénylés a kölcsönvevő munkáltató feladata.
Az üzemi baleseti jegyzőkönyvek megfelelősége alapkérdése a későbbi munkaügyi eljárásoknak. Ugyanis ebben szükséges rögzíteni az üzemi baleset részletes körülményeit. Valamint azt is, hogy a munkavállaló magatartása közrehatott-e az üzemi baleset és az ebből fakadó kár kialakulásában. Ezért az üzemi balesethez tartozó eljárások alapdokumentuma az üzemi baleseti jegyzőkönyv.
Az üzemi balesetek kapcsán szintén kérdés ugyanakkor az is, hogy a munkáltatói felelősségbiztosítással értelemszerűen a kölcsönbeadó munkáltató rendelkezik – kölcsönzött – munkavállalói viszonylatában, ezért biztosítási helytállás csak ebben a relációban merülhet fel. Érdemes ezért az üzemi baleseti jegyzőkönyv tartalmát és részletességét is így a kölcsönbeadó biztosító elvárásainak megfelelő részletességgel kialakítani, illetve felvenni.
Továbbá ebben a vonatkozásban is lényegi kérdés az, hogy az üzemi baleset kapcsán a munkáltatók egymás között megállapodjanak az üzemi balesetek kezelésének és adminisztrálásának módjában, valamint az egymásközti felelősség rendezésében az egyetemleges felelősség miatt. Illetve az üzemi balesethez tartozóan érdemes ezt a kérdéskört a – kölcsönbeadói – munkáltatói felelősség biztosítóval is egyeztetni.
Visszatérve a fent hivatkozott általános kárszabályra, amelyből munkavállalói oldalon az is kitűnik, hogy a kölcsönzött munkavállalónak olyan kára is keletkezhet, amely kívül esik a tényleges foglalkoztatáson, vagyis a kikölcsönzésen. Az ilyen károk esetében a munkavállaló viszonylatában felelősséggel a kölcsönbeadó munkáltató tartozik kizárólag. Nyilvánvalóan ez egy szűkebb káresetkör és ennek megfelelően nem is gyakori. Például olyan esetben merülhet fel felelősségi kérdés, hogy ha a kölcsönzött munkavállaló személyes adatai megismerhetővé válnak arra nem jogosult személyeknek.
