Másfél éve, a korábbi adatvédelmi biztos hivatala helyett létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megalakulásával új időszámítás kezdődött az adatvédelem területén. A NAIH szigorúan fellép a jogsértőkkel szemben.
Számos európai cég a munkaerő-felvétel során a közösségi hálók applikációi segítségével keres munkatársakat. Hazánkban is egyre ismertebb a LinkedIn – egy online közösségi kapcsolatépítő háló – amelyre a munkavállalók feltöltik a szakmai önéletrajzukat, és azon keresztül is építik ki, illetve ápolják kapcsolataikat. A LinkedIn egyik alapvető funkciója, hogy a munkavállalók ún. ajánlást (recommendation) kérhetnek azoktól, akik ismerőseik az oldalon, így akár a volt munkáltatójuktól vagy ex-kollégáktól. A kérelemben meg lehet jelölni, hogy melyik munkakörre és konkrétan kitől szeretnénk online ajánlólevelet kapni. Az ajánlást író pedig pár mondatos válaszban értékelheti a munkavállaló munkavégzését, képességeit, a kollégákkal való viszonyát, azaz egy szubjektív véleményt adhat az ajánlást kérő munkaviszonyával kapcsolatban. Az ajánlás célja, hogy elősegítse a munkavállaló további elhelyezkedését és alátámassza a munkavállaló szakmai önéletrajzának hitelességét. Az ajánlás a munkavállaló közösségi profilján válik láthatóvá. Vajon a LinkedInen keresztül kapott ajánlások minősülhetnek-e munkajogi szempontból ún. működési bizonyítványnak?
Tavaly január 1-jétől új időszámítás indult az adatvédelem területén, amikor is megszűnt az adatvédelmi biztos (ombudsman) intézménye, és ezzel egyidejűleg megalakult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely 2012-ben nagy erőkkel kezdte meg működését.
Az uniós támogatások szabályozása jól működőnek tűnhet, mégis, számos probléma adódik a gyakorlatban.
Az irodai munkavégzés a modern szervezeti tevékenység színtere, mely a fizikai munkafolyamatoktól szeparált környezetben lehetővé teszi a hatékony menedzselési tevékenység elvégzését. Az iroda, mint az adminisztratív munkaerő-állomány és a vezetők munkahelye, illetve az ott folyó munka óriási változáson ment keresztül több évszázad alatt, mind fizikai megjelenésében, mind technológiájának fejlődésében, mind pedig az ott dolgozók igényeinek kielégítési szintjében. A szerző alábbi tanulmánya a HR&Munkajog szaklapban jelent meg.
2012. december 13-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent a hazai vállalkozók számára egy nagyszerű hír, amely visszaadta a lelkesedést azok számára, akik lemaradtak volna arról az uniós támogatásról, amelyből ingatlan-, vagy informatikaieszköz-beruházást szerettek volna megvalósítani az elmúlt évben, valamint új és vissza nem térő lehetőséget kínál azon vállalkozások számára, akiknek eddig elkerülte volna figyelmét a pályázati kiírás. A hír pedig nem más, mint hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt „Mikrovállalkozások fejlesztése” című GOP-2011-2.1.1/M kódszámú pályázatra vonatkozó benyújtási határidő 2013. február 28-ig meghosszabbításra került.
Az ÜgyvédVilág olvasói számára köztudott, hogy a 2011 decemberében még hatályos jogszabály értelmében, ha a jogi diplomával rendelkező szakvizsgázni szeretne, akkor a bíróságon, ügyészségen dolgozó fogalmazónak, ügyvédi irodában elhelyezkedő ügyvédjelöltnek, cégeknél tevékenykedő jogi előadónak stb. hároméves joggyakorlaton kell részt vennie, és függetlenül attól, hogy hol dolgozik, ugyanazt a „jogi képesítő vizsgát” kell megszereznie. Ezt a közös vizsgát mindig az igazságügyi minisztérium (IM, IRM, jelenleg KIM) szervezte. A vizsga három részvizsgából áll: egy adott témából álló írásos részből, (vádirat, ítélet, viszontkereset) és a szóbeli vizsgákból, amelyek 2003 óta tíz vizsgatárgyat jelentenek.
Még 2003 szeptemberében a PHARE Magyarország program részeként átvilágították a hazánkban folyó jogi továbbképzést, és a beszámolót készítő – francia, holland és német tagból álló – bizottság az európai követelményeknek is megfelelő reform megszületését várta tőlünk. Az ajánlások közös igazságügyi képzési központ felállítását szorgalmazták, és több millió eurós pályázati forrást ígértek ennek megvalósítására.
A minap egy konkrét adóhatósági fizetési meghagyás kapcsán ellentmondásos jogszabályváltozásra figyeltem fel: olyan jogszabályváltozásra, amely bizony széles körben igen komoly adókockázatokat okozhat a gondatlan, feledékeny magánszemélyek számára – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
