A compliance legújabb fejlődési irányai
Cikkünkben említést teszünk a vállalati belső visszaélés-vizsgálatról, illetve a compliance szabványosításának kérdéseiről.
Cikkünkben említést teszünk a vállalati belső visszaélés-vizsgálatról, illetve a compliance szabványosításának kérdéseiről.
A szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.
Az Európai Bizottság jelentése szerint a vállalkozások körében kialakulóban van az adatvédelmi megfelelés kultúrája, és az erős adatvédelem egyre inkább versenyelőnynek számít.
Cikkünkben bemutatjuk a compliancehez kapcsolódó jó gyakorlatokat, amelyek az etikus vállalati működés egy-egy részterületét fedik le, és iránymutatásul szolgálnak a vállalatok számára.
Cikkünkben a visszaélések vállalatokon belüli kezeléséről és a visszaélés-vizsgálat magyar szabályozásáról olvashatnak.
A compliance-programok, valamint rendszerek azt a célt szolgálják, hogy a vállalat működése során megfeleljen a jogszabályoknak, és a saját maga által alkotott normáknak. Amennyiben ez nem így történik, a compliance-rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a normasértéseket idejekorán kiszűrje és megvizsgálja, és mindezek alapján a lényeges információkat a felsővezetőség tudomására hozza és megfelelő válaszlépések, korrekciók történhessenek.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi az eredendő oka annak, hogy a compliance kialakult, rohamosan fejlődött és fejlődik, napjainkban is egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak, valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó normáknak való megfelelést jelenti.