Jogszabályfigyelő 2023 – 5. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/15-18. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/15-18. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Az eljárás legnagyobb előnye az lehet, hogy az adóst megvédi a kilakoltatástól, a magas végrehajtói költségektől, valamint a hitelezők versengéséből fakadó esetleges vagyonvesztéstől.
A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezéséhez szükséges feltételek fennállását az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be, amely alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az adósságrendezési nyilvántartásba és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A Szolgálat lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, majd 2016 októberében tájékoztatta az adóst, hogy a hirdetményt tett közzé a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásáról, a hitelezői igények bejelentése érdekében. A főhitelező 2016 novemberében listát készített a nyilvántartásba vett igényekről, majd 2017 januárjában arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy a határidőben bejelentett hitelezői igénybejelentéseket figyelembe véve az adós tartozása (66 619 549 Ft) meghaladja a vagyona 200%-át. Így véleménye szerint az adós nem felel meg a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben írt feltételeknek. A törvény szerint adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha az adósnak összességében egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van. Illetve ha ezek a tartozások meghaladják az adós,…