Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Negyedik alkalommal rendezte meg szeptember végén a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata a Jogtanácsosi Konferenciát, ahol a délutáni szakmai előadások és beszélgetések fókuszában a digitalizáció és annak hatása állt.
Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 2024. november 30-ig készítsen előterjesztést az EU AI Act végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
Az Egyesült Államok vezető szerepe a generatív mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésében és az EU széles körű szabályozási struktúrája megalapozottan eredményezheti két, potenciálisan eltérő mesterségesintelligencia-piac létrejöttét.
Tizenegy technológiai iparági szövetségből álló csoport arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a szeptemberi határidőt az általános célú mesterséges intelligencia (General-purpose AI, GPAI) kódexre vonatkozó vélemények benyújtására – derül ki egy csütörtöki (2024. augusztus 8.) levélből.
„Az esszenciája a törvénynek az, hogy figyeljünk oda. Az eddigieknél sokkal jobban figyeljünk arra, hogy mit engedünk piacra lépni, és a fejlesztési folyamatainkba építsünk bele olyan fékeket és ellensúlyokat, hogy a fejlesztési folyamat minden lépcsőjén, minden abban résztvevő ember gondolja végig, hogy ezt jól csináljuk-e. Ez szerintem nettóban pozitív” – értékelte Tilesch György globális mesterségesintelligencia-szakértő, a PHI Institute elnöke a Qubitnek a mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós szabályozást (AI Act), amely múlt csütörtökön lépett hatályba.
Az iparági kötelezettségvállalásokat idén ősszel formalizálják.
A július 12-én kihirdetett mesterséges intelligenciáról szóló EU-s rendelet a mai naptól hatályos.
Az AI Act gyakorlati kérdéseiről Dr. Petrányi Dóra a CMS Ügyvédi Iroda partnere, regionális igazgatója, valamint a CMS Globális Technológia, Média és Telekommunikációs csoportjának társvezetője és Dr. Horváth Katalin, a CMS Ügyvédi Iroda partnere, a CMS Technológia, Média és Telekommunikáció csoportjának tagja tartott előadást a Wolters Kluwer Hungary által szervezett 4 részes webinárium-sorozat első alkalmán.