Az EU mesterséges intelligencia rendelete (AI Act) újra fókuszba helyezte az érzelmek felismerését, melyet teljesen tiltani terveznek bizonyos környezetekben. A technológia veszélyei és hatékonysága kapcsán megoszlanak a vélemények.
Az új uniós rendelet választ ad a szolgáltatók és a felhasználók közötti felelősségi kérdésekre, valamint arra, hogy hogyan nézhet ki a végrehajtás Európában a GDPR után.
Május 8-án abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a Wolters Kluwer Hungary és a Portfolio Digital Compliance by Design & LegalTech című konferenciáján. Nem túlzás azt állítani, életem eddigi legjobb konferenciája volt, és ezt nem egyedül mondtam ki a jelen levők között… A szervezők ugyanis roppant sikeresen megléptek több olyan dolgot is, amikre igény már régóta lett volna, de eddig vagy nem jutott eszébe senkinek, vagy nem mert beleállni.
Nem mindent szabad, amit lehet: mit jelent ez a jogi-szabályozási megfelelés kontextusában a digitális világban? Idén először szervez közös szakmai párbeszédet a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában: a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia aktualitásáról az ötletgazdákkal, Kézdi Katalinnal, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetőjével és Firniksz Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóintézetének kutatójával beszélgetett a portfolio.hu.
Március 13-án az Eurpai Parlament jóváhagyta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat – tette közzé honlapján az Európai Parlament.
A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.
Az EU a világon elsőként szabályozza a mesterséges intelligenciát (MI). Jogvédők szerint túl megengedően. A fejlesztők szerint viszont túl szigorúan, versenyképtelenné téve az európai IT-szektort.
Az Európai Unió 27 országának nagykövetei egyhangúlag jóváhagyták a mesterséges intelligenciára vonatkozó első átfogó szabálykönyvet, a decemberben elért politikai megállapodást.
Háromnapos maratoni tárgyalásokat követően a Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutottak a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó harmonizált szabályokról szóló javaslattal kapcsolatban. A rendelettervezet célja biztosítani, hogy az európai piacon forgalomba hozott és használt mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságosak legyenek, és tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és az uniós értékeket. A mérföldkőnek számító javaslat célja továbbá ösztönözni a mesterséges intelligenciára irányuló beruházásokat és innovációt Európában.
Európa ideiglenes megállapodásra jutott a mesterséges intelligencia használatát szabályozó, mérföldkőnek számító európai uniós szabályokról, köztük arról, hogy a kormányok hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát a biometrikus megfigyelésben, és hogyan szabályozzák az olyan mesterséges intelligencia-rendszereket, mint a ChatGPT – számol be a december 9-i döntésről az SG.hu.
