Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések alkotmánybírósági határozatok címkével

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére
2019. március 25. Szakma

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztott azáltal, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. § (6) bekezdése alapján, helyi önkormányzat általi felmondással megszüntetett jogviszonyokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat. A döntéshez Juhász Imre és Hörcherné dr. Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme
2019. március 19. Szakma

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Kormányrendelet 9. § (4) bekezdését.

AB: mulasztott az Országgyűlés a környezetvédelem közigazgatási átszervezése során
2019. március 12. Szakma

AB: mulasztott az Országgyűlés a környezetvédelem közigazgatási átszervezése során

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményben rögzítette, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá, valamint felhívta az Országgyűlést arra, hogy írja elő azt, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tenniük a határozatuk rendelkező részében az általuk eldöntött ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária.

AB: szabálysértés volt a szovjet emlékmű leöntése
2019. február 21. Szakma

AB: szabálysértés volt a szovjet emlékmű leöntése

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

AB: nem alkotmányellenes a plakáttörvény
2018. december 19. Szakma

AB: nem alkotmányellenes a plakáttörvény

Az Alkotmánybíróság a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tvtv.) 11/G. §-a és 15/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. A döntéshez Pokol Béla különvéleményt, Stumpf István pedig párhuzamos indokolást csatolt.

AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz
2018. november 26. Szakma

AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz

Az Alkotmánybíróság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy a haszonbérleti szerződésnek a rendelkezés hatályba lépését követően történő közlése esetén kell a haszonbérleti szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni. Az Alkotmánybíróság ezen kívül a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítéletét is megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak.

AB: alaptörvény-ellenes az ügyészek nemzetbiztonsági ellenőrzésének szabályozása
2018. november 21. Szakma

AB: alaptörvény-ellenes az ügyészek nemzetbiztonsági ellenőrzésének szabályozása

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 71. § (4) bekezdése, a 72/B. § (8) bekezdése és a 72/D. § (13) és (14) bekezdései alaptörvény-ellenesek, ezért azokat 2019. március 31-i hatállyal megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

AB: a strasbourgi Egyezménybe ütközik a rokkantsági nyugdíj szabályozása
2018. november 18. Szakma

AB: a strasbourgi Egyezménybe ütközik a rokkantsági nyugdíj szabályozása

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg azáltal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 12. § (1) bekezdés a) pontját a törvény 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben oly módon rendelte alkalmazni, hogy ezzel egyidejűleg nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik az ellátás összegének meghatározása során az ellátásra jogosultak élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota javulásának mértéke, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított ellátás összege figyelembevételét. A döntéshez Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.