Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2023/147–148. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg a Hivatalos Értesítő 2023/54. számának tartalmából és a Kúria honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
A Győri Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál (EuB) abban a kérdésben, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelősége miatt érvénytelen devizahitel-szerződések érvényessé nyilvánításának a Kúria által meghatározott módszerei összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
A 2/2014. PJE határozat 1. pontja azzal a kötelező értelmezéssel alkalmazható, amely szerint akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet.
Alábbi cikkünkben a 2021/242–246. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Az EUB döntése értelmében a fogyasztóvédelmi irányelv nem alkalmazandó, ha jogszabály megengedi az eltérést a feleknek.
Az EUB egy francia ügyben kimondta, hogy az árfolyamkockázat a devizahitel olyan lényeges feltétele, amelyről a banknak a szerződéskötés előtt bizonyíthatóan tájékoztatni kell a hitelfelvevő fogyasztót.
Októberben is ülésezett a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület.
A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztett ügyben a Bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza majd meg a döntését.
A Kúria szerint az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása, vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen („nem világos, nem érthető”) és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.
A Kúria szerint az devizahiteles törvények és a 2/2014 PJE együttes értelmezése lehetővé teszi, hogy a fogyasztó mentesüljön az árfolyamkockázat viselése alól, ha a szerződés a tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt tisztességtelen.
