Döntött a Kúria az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési kikötések tisztességtelenségéről

A Kúria szerint az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása, vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen („nem világos, nem érthető”) és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.

A Kúria Elnöke által az ún. devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület 2019. április 10-én ülésezett. A szakmai megbeszélésen megvitatta azt a vitaanyagot, amely a Kúria által több mint 140 ügy vizsgálata alapján készült az árfolyam kockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségével kapcsolatos országos bírói gyakorlatról. A vitaanyag alapján a Konzultációs Testület többsége által elfogadott összefoglaló megállapításokat az ülés emlékeztetője tartalmazza, amely rövidesen elérhető a Kúria honlapján: https://kuria-birosag.hu/hu/konz-ervenytelensegi.

A Konzultációs Testület a vizsgálat tapasztalatai, valamint az Európai Unió Bírósága által különösen a C-26/13., C-186/16., C-51/17. sz. ügyekben a tájékoztatás tisztességtelensége tárgyában kifejtettek alapján megállapította, hogy a Kúriának az ezzel kapcsolatos elvi iránymutatásai (6/2013. PJE számú jogegységi határozat 3. pontja; 2/2014. PJE számú jogegységi határozat 1. pontja) változatlanul irányadóak.

Annak megítélése, hogy az adott ügyben az árfolyamkockázatról való tájékoztatás tisztességes volt-e vagy sem, a bizonyítékok összességének értékelésén alapuló mérlegelési kérdés, így erre nézve a bíróságok számára jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható.

Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása, vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen („nem világos, nem érthető”) és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Mivel ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi, aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.

A vizsgálat tapasztalatai szerint az árfolyamkockázat a következő tipikus esetekben nem terheli a fogyasztót:
– ha a tájékoztatás megtörténtét és elvárt tartalmát a pénzügyi intézmény sem kockázatfeltáró nyilatkozattal, sem a szerződés világos és érthető rendelkezéseivel, sem pedig szóbeli tájékoztatás megtörténtével és tartalmával nem tudja bizonyítani;
– ha a tájékoztatás tartalmát csak kikövetkeztetni lehet több rendelkezés együttes értelmezésével;
– ha a megfelelő írásbeli tájékoztatással szemben a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi intézménytől kapott szóbeli tájékoztatás tartalma vagy egyéb körülmények folytán alappal gondolhatta, hogy a kockázat csekély, vagy nem valós.

Ha az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel a bíróság megítélése szerint megfelelt a Kúria jogegységi határozataiban, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteiben felállított követelményrendszernek, az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.

A tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Ha az írásbeli vagy szóbeli tájékoztatásból a várható árfolyam növekedés felső határa, vagy maximális nagyságrendje megállapítható, az árfolyamkockázat csak eddig a mértékig terheli a fogyasztót.

A Konzultációs Testület szerint a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárhatósági mércét érvényesíteni, figyelemmel kell lenni arra, hogy a felek között „információs egyensúlyhiány” áll fenn. A fogyasztótól elvárható, hogy a szerződést aláírás előtt alaposan áttanulmányozza, és ha annak valamely rendelkezése nem érthető a számára, azzal kapcsolatban tájékoztatást kérjen. Ugyanakkor nem értékelhető a fogyasztó terhére, ha ezt azért nem tette meg, mert a szöveg bonyolultsága folytán nem ismerhette fel az egyes rendelkezések összefüggéseit, jelentőségüket, vagyis azt a körülményt, hogy további tájékoztatásra lenne szüksége.

A Konzultációs Testület a továbbiakban azt a kérdést vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. Munkájának eredményéről a Konzultációs Testület még a nyári ítélkezési szünet előtt közleményt fog kiadni.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Varga Judit: jövőre megkezdődhet a bírák bérének rendezése
2019. július 16.

Ősszel indulnak a konkrét viták az igazságügyi alkalmazotti és a bírói bérek rendezésének részleteiről, jövőre pedig remélhetőleg megkezdődik a folyamat - közölte az igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb
2019. július 15.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott tárgyalások nyomán továbbfejlesztette és teljes mértékben egyértelművé tette fogyasztói ajánlatainak megjelenítését, összhangba hozva azokat az uniós jogi normákkal.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem
2019. július 15.

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Olaszliszkai emberölés: feltételesen szabadult az elsőrendű vádlott
2019. július 15.

Feltételesen szabadult a 2006-os olaszliszkai ügy elsőrendű vádlottja, akit 2009-ben ítéltek 17 év szabadságvesztésre emberölés és rongálás bűntette miatt. A férfi hétfőn hajnalban hagyta el a Szegedi Fegyház és Börtönt - tapasztalta a helyszínen a közmédia munkatársa.