A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések részleges semmissége miatt szükséges elszámolási kötelezettséget előíró 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás nem zárja ki, hogy a bíróság a polgári jog szabályai szerint utólag vizsgálja, hogy alapos volt-e a pénzintézet részéről a szerződésnek az adós fizetési késedelmére alapított felmondása.
A fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kikötött kezelési díj és folyósítási jutalék tisztességtelensége vizsgálatának szempontjairól döntött a Kúria.
Az EUB döntése értelmében nem várható el a bankoktól, hogy tájékoztassák a fogyasztót a bizonyítási teherről és a megfordításának jelentőségéről.
Darák Péter az interjúban beszélt a szervezetileg elkülönített közigazgatási bírósági rendszer felállításának elhalasztásáról, a feltételes szabadságra bocsátás büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatról és a devizahiteles perek elbírálásáról is.
A Kúria szerint az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása, vagy nem megfelelő volta esetén tisztességtelen („nem világos, nem érthető”) és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.
A deviza alapú kölcsönszerződések formai hiányossága esetén a szerződés érvényessé nyilvánításáról kell határozni.
Összhangban vannak az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió bírósága csütörtökön.
A deviza szerződések tisztességtelen jellegét vizsgálhatják a nemzeti bíróságok, az EuB legfrissebb döntésének értelmében.
Az EuB deviza ügyben döntött is, meg nem is. Ismét a magyar bíróságoknál a kérdés.
