Végre van egy definíciónk a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciára
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Bejegyzések artificial intelligence címkével
A mesterséges intelligencia használata a csoportos keresettel induló eljárások kimenetelének előrejelzésére
A mesterséges intelligencia technológiájának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valóban „felváltsa” az ügyvédek és a bírák szerepét, de addig is számos felhasználási területen növelhető a hatékonysága. Valószínűleg ebből mi csak annyit látunk majd, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és folyamatosan változtat a joggyakorlatunkon.
Továbbra is várat magára a generatív mesterséges intelligencia peres eljárások során történő használata
Miközben a mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, a jog – amely nem éppen az új technológiák korai alkalmazójaként ismert – továbbra is lassan és óvatosan reagál, és inkább vár az új fejleményekre, nem pedig megpróbálja előre látni azokat.
Mit tanultunk a közelmúlt mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jogi pereiből?
Kevesebb mint két év alatt a generatív MI-szolgáltatók legalább 20 pert indítottak szerzői jogok megsértésével kapcsolatban. A szakértők három meghatározó közös vonást emelnek ki ezen ügyekben.
Nyelvi modellek és AI alkalmazások a jogi munkában I. rész
A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.
Hogyan készíti fel a generatív mesterséges intelligencia a joghallgatókat a való világra?
Az Egyesült Államokban számos jogi egyetem ingyenes hozzáférést biztosít a hallgatóknak a GenAI eszközökhöz, továbbá a legtöbb ügyvédi iroda kínál vonatkozó képzéseket. Ezáltal a joghallgatóknak több lehetősége nyílik fejleszteni tudásukat, készségeiket a mesterséges intelligencia területén.
Lemaradók vagy élcsapatok: vajon az amerikai és EU-s ügyvédek ugyanúgy közelítenek az MI-hez?
Az Egyesült Államok vezető szerepe a generatív mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésében és az EU széles körű szabályozási struktúrája megalapozottan eredményezheti két, potenciálisan eltérő mesterségesintelligencia-piac létrejöttét.
A digitális ipar szakmai szervezetei az MI Gyakorlati Kódex hozzájárulás határidejének meghosszabbítását kérik
Tizenegy technológiai iparági szövetségből álló csoport arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a szeptemberi határidőt az általános célú mesterséges intelligencia (General-purpose AI, GPAI) kódexre vonatkozó vélemények benyújtására – derül ki egy csütörtöki (2024. augusztus 8.) levélből.
Nem minden arany, ami fénylik – kompromisszumok a „kis” és a nagy nyelvi modellek között
A mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területén a nagyméretű nyelvi modellek (LLM) és a kisebb mesterséges intelligencia modellek gyakorlati hasznossága közötti vita kimenetele jelentős következményekkel járhat a vállalkozások, és egyes iparágak számára. Mai írásunkban azt vizsgáljuk, hogy a kisebb mesterséges intelligencia-modellek jelenleg rendelkeznek-e gyakorlati előnyökkel nagyobb társaikkal szemben az ipari alkalmazás szempontjából. E tekintetben fontos a bekerülési költségek ismerete, a megbízhatóság, valamint a kisebb modellek testre szabhatósága az adott üzleti igényekhez és adatokhoz.
Hamarosan jön az AI-hatóság, amihez fordulhatunk, ha átvert a ChatGPT
„Az esszenciája a törvénynek az, hogy figyeljünk oda. Az eddigieknél sokkal jobban figyeljünk arra, hogy mit engedünk piacra lépni, és a fejlesztési folyamatainkba építsünk bele olyan fékeket és ellensúlyokat, hogy a fejlesztési folyamat minden lépcsőjén, minden abban résztvevő ember gondolja végig, hogy ezt jól csináljuk-e. Ez szerintem nettóban pozitív” – értékelte Tilesch György globális mesterségesintelligencia-szakértő, a PHI Institute elnöke a Qubitnek a mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós szabályozást (AI Act), amely múlt csütörtökön lépett hatályba.