
Hatályba lépett (?) a home office törvénycsomag
Szokatlan helyzet állt elő: bár a távmunkavégzés új szabályai látszólag június 1-jén hatályba léptek, bizonytalan, hogy ez valóban megtörtént-e. Elemzés az új munkajogi szabályokról és feltételekről.
Szokatlan helyzet állt elő: bár a távmunkavégzés új szabályai látszólag június 1-jén hatályba léptek, bizonytalan, hogy ez valóban megtörtént-e. Elemzés az új munkajogi szabályokról és feltételekről.
Ismét foglalkozott a jogalkotó az otthoni munka intézményével: a júliusban kihirdetett szabályok már konkrétabban szólnak a távmunka-home office mikéntjéről, a rezsiátalányról, munkavédelemről.
Ha egy munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen munkáltatónál dolgozik, ennek beazonosítása általában nem szokott nehézséget jelenteni. A munkaviszony tipikus esetben ugyanis egy munkavállaló és egy munkáltató között jön létre, s a munkaszerződésből jellemzően ki is tűnik, hogy azt milyen jogalany kötötte meg munkáltatóként.
A kikölcsönzés megszüntetése, mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.
Milyen trendek voltak megfigyelhetők az otthoni munkavégzés (home office) terén hazánkban és uniós szinten? Vajon bevált ez a rohamos népszerűségre törő munkavégzési forma? Milyen jogszabályi keretei vannak, és milyen egyéb szempontokra érdemes figyelnie egy home office bevezetését fontolgató cégnek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.
Cikkünkben a KATA módosítás adójogi és munkajogi aspektusait vizsgáljuk, így többek között a jogszabály-módosítás tartalmáról, a munkaviszony és a vállalkozás elhatárolásáról, illetve a módosítás várható hatásairól lesz szó.
A Munka Törvénykönyvének XIII. fejezete rendelkezik a munkáltatói kártérítésről. Cikkünkben a hatályos bírósági gyakorlaton keresztül ismertetjük a munkáltató kárfelelősségét üzemi baleset bekövetkezése esetén.