Hatályba lépett (?) a home office törvénycsomag Veszélyhelyzet


Szokatlan helyzet állt elő: bár a távmunkavégzés új szabályai látszólag június 1-jén hatályba léptek, bizonytalan, hogy ez valóban megtörtént-e. Elemzés az új munkajogi szabályokról és feltételekről.

A 181/2022. (V. 24.) Kormányrendelet 2022. június 1. napjával megszüntette Magyarországon a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány miatt korábban kihirdetett veszélyhelyzetet. A jogszabály ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezett több kormányrendeletet, amelynek következtében a távmunka veszélyhelyzet alatti, átmeneti szabályai június 1-től már nem alkalmazhatók.

Ezzel szokatlan „ex lex” állapot állt fel. A jogalkotó ugyanis a távmunka új szabályait törvényi erőre emelő 2021. évi CXXX. törvényben – amelyet részletesen ez a cikk mutatott be – a változások hatályba lépését két feltételhez kötötte. Az egyik feltétel a veszélyhelyzet megszűnése volt, a másik pedig az, hogy ennek időpontját a miniszterelnök a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával is megállapítsa. Előbbi bekövetkezett, utóbbi azonban a cikk megírásának időpontjában (2022. 06. 03.) még várat magára. A jelen állapot szerint tehát a korábbi átmeneti (kormányrendeleti) szabályok már nem, a kihirdetett, de hatályba nem lépett végleges (törvényi) szabályok pedig még nem alkalmazhatók. A jogalkotási anomália minél előbbi orvoslásában bízva nézzük, mik lesznek ezek az új szabályok!

Rugalmas home office szabályok

A munka törvénykönyve („Mt.”) új szabályai szerint a klasszikusan „home office”-ként emlegetett hibrid munkavégzési forma, vagyis részben a munkáltató székhelyén, részben attól távol történő munkavégzés rendszeresen távmunka keretében folytatható. A távmunka új, rugalmas szabályainak alkalmazhatóságához arra van szükség, hogy a felek kifejezetten távmunkaszerződést kössenek egymással, vagy a korábban kötött munkaszerződést ennek megfelelően módosítsák.

Az Mt. távmunkára vonatkozó rendelkezései alapvetően eltérést megengedő (diszpozitív) szabályok. Így például a törvény – támpontot adva – kimondja ugyan, hogy távmunkaviszonyban a munkavállaló a munkáltató telephelyén legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozhat, ez a rendelkezés viszont csak akkor alkalmazható, ha a felek ettől eltérően nem állapodtak meg. Az eltérő megállapodás lehetősége miatt egy megfelelő belső szabályzattal kialakítható az a céges home office kultúra, amely kellően rugalmasan igazodik mind a munkáltató, mind a munkavállaló igényeihez. Ennek során érdemes gondolni többek között a munkaeszközökre, a munkaidő beosztására, az adatbiztonságra, az esetleges üzemzavarokra és – a nyár közeledtével különösen népszerűvé váló, de csapdákat is rejtő – külföldi munkavégzés, a „workation” kérdésére.

Egyszerűsödő munkavédelmi követelmények

A munkavédelemről szóló törvény („Mvtv.”) alapvetése, miszerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, nem változott. A távmunkavégzés esetén alkalmazandó új szabályok azonban erős elmozdulást mutatnak a praktikum irányába, ezáltal jelentős könnyebbséget jelentenek majd elsősorban munkáltatói oldalon. A munkáltató – számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén – már csak arra köteles, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. A munkavállaló a munkavégzés helyét ezek teljesülésére tekintettel saját maga választhatja meg. A követelmények megtartását a munkáltató távolról, számítástechnikai eszközzel ellenőrizheti. A munkavégzési hely szabad megválasztásának lehetősége véleményem szerint felvet egy sor további kérdést és rizikót, amelyeket a fent idézett cikk tartalmaz, és amelyekre emiatt itt külön nem térek ki.

A távmunkavégzés megvalósulhat a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel, a munkavállaló saját eszközeivel, vagy hibrid módon. Fontos, hogy ezen a téren nincs enyhülés: a munkavállaló saját munkaeszközeinek biztonságos mivoltáról a munkáltatónak kockázatértékelés elvégzése útján kell meggyőződnie. Ezen állapot fenntartásáról viszont ezután már a munkavállalónak kell gondoskodnia.

Szintén fontos kiemelni, hogy a részben enyhébb munkavédelmi követelmények nem zárják ki munkahelyi baleset bekövetkezését home office közben, és ugyancsak nem eredményezik a munkáltató felelősség alóli mentesülését munkabaleset megállapítása esetén.

Rezsiátalány – lehetőség, de nem kötelezettség

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. („Szja. tv.”) új szabályai értelmében a munkáltató a távmunkaszerződés alapján home office-ban dolgozó munkavállalójának havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeget (2022-ben havi 20.000 Ft-ot) fizethet ki költségtérítésként, SZJA-mentesen.

Fontos leszögezni, hogy nem munkáltatói kötelezettségről, hanem csak egy lehetőségről van szó. Erre a juttatásra a munkavállalónak jogosultsága nincs, viszont igényt tarthat a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeinek megtérítésére az Mt. általános szabályai szerint, a költségek igazolásának terhe mellett. Nem tiltott az ennél magasabb összegű kifizetés sem – igaz, az összeg 20.000 Ft feletti része már adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet.

Frissítés (2022. 06. 08.): a 30/2022. (VI. 7.) ME határozat megállapította, hogy a veszélyhelyzet megszűnésének és a törvénycsomag hatályba lépésének napja 2022. 06. 01.

A szerző dr. Szabó M. András, a bnt ügyvédi iroda alkalmazott ügyvédje.

bnt ügyvédi iroda logó


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.