Az EU több mint 380 millió eurót fektet be a zöld átállás támogatása érdekében
A Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében a mai napon több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új projektnekEurópa-szerte.
A kikölcsönzés megszűnésével a munkaviszony is megszüntethető
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kikölcsönzés megszüntetése, mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.
Az alapügy
Az alperes 2017. március 9-től munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatta a felperest, aki a munkáját egy másik Kft.-nél mint kölcsönvevő munkáltatónál végezte. A kölcsönvevő munkáltató 2019. február 18-án az alperesnek megküldött e-mailben felperest azon a napon „lemondta”, amelyet többszöri targoncával történő ütközéssel, nem megfelelő munkához való hozzáállással, táppénz problémákkal, valamint a többszöri személyes megkeresés ellenére történő túlóra elutasításával indokolt.
Az alperes a 2019. február 22-én kelt felmondással a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (1) bekezdés b) pontja, továbbá 220. § (1) és (2) bekezdése alapján 15 nap felmondási idővel megszüntette. A felmondás indokolása szerint a kölcsönvevő a felperes munkavégzésére a továbbiakban nem tartott igényt. A felperes keresete folytán eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította, a fellebbezés folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A Kúria döntése
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a következő elvi kérdésben döntött:
A munkaerő kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor a munkaviszony atipikus jellegére tekintettel az Mt. 220.§ (1) bekezdése a felmondás összefoglaló indokai közül a munkáltató működésével összefüggő oknak minősíti a kikölcsönzés megszűnését. E jogszabályi rendelkezés tehát nevesít egy olyan, a munkaerő kölcsönző cég egyoldalú jognyilatkozatához kötött indokot, amely önmagában alapot ad a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy a kikölcsönzés megszüntetése, mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén – a töretlen bírói gyakorlat alapján – nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.
A felperes a keresetében, illetőleg felülvizsgálati kérelmében tartalmában azonban nem a munkaviszony megszüntetését eredményező munkáltatói intézkedést, hanem az annak alapjául szolgáló, a kikölcsönzést megszüntető, a kölcsönvevő munkáltató által adott nyilatkozatot támadta és állította, hogy az e-mailben nevesített indokok valótlanok voltak, a kikölcsönzése megszüntetésére lényegében a sztrájkban való részvétele miatt került sor. A bizonyítási eljárás lefolytatását is ezen állítása igazolására kérte.
Az alperes mint kölcsönbeadó a kölcsönző munkáltatóval fennálló polgári jogi szerződése keretében az Mt. 217.§ (3) és (4) bekezdése alapján tájékoztatásra és meghatározott, a munkaviszonyhoz kapcsolódó költségek megfizetésére köteles, ugyanakkor a kölcsönvevő gazdasági és szervezeti döntéseit, így a kölcsönzés felmondására irányuló szándékát nem befolyásolhatja, azokért felelősséggel nem tartozik.
A felperes a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igényét kártérítési alapon az Mt. 82. §-ában meghatározottak szerint terjesztette elő, ugyanakkor alperesként kizárólag a munkáltatót, vagyis a kölcsönző céget jelölte meg. Az Mt. 221. § (4) bekezdése azonban lehetőséget biztosít a kikölcsönzés során okozott károkért történő felelősség körében a kölcsönvevő cég perbevonására is, ekként a felperes a munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos kártérítési igényét a munkáltató alperes, illetőleg a kikölcsönző cég egyetemleges felelőssége keretében is érvényesíthette volna.
Ennek hiányában az eljárt bíróságok helytállóan, kizárólag a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot vizsgálhatták, amelynek indokolása az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján nem volt jogszabálysértő.