Bejegyzések a ‘közigazgatási és munkaügyi bíróság’ címkével ellátva

Közalkalmazott elbocsátása próbaidő alatt

Nem minősül a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő szóbeli tájékoztatás az Mt. 15. § (1) bekezdésének megfelelő egyoldalú jognyilatkozatnak, ha az közvetlenül egy joghatályos munkáltatói intézkedésre vonatkozik. Ezért erre a szóbeli tájékoztatásra önálló igény megalapozottan nem alapítható.

Joggal való visszaélés a munkajogban

Joggal való visszaélésnek minősítette a Kúria a munkáltató felmondását a nyugdíjasnak minősülő felperessel szemben, akit egy petíció miatt ért retorzió.

A kikölcsönzés megszűnésével a munkaviszony is megszüntethető

A kikölcsönzés megszüntetése, mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.

Mely bíróságok illetékesek a munkaügyi perben?

A Kúria jogegységi határozatában megvizsgálta, hogy a régi és az új Pp. alapján első és másodfokon mely bíróságok járnak el a folyamatban lévő munkaügyi perekben.

Felmentési időre is jár szabadság

A munkavállalót a felmondási idő azon tartalmára, amely időtartamra a munkáltató az Mt. 70. § (1) bekezdése alapján mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság illeti meg.

A munkáltató közrehatása esetén kármegosztást alkalmazhat a bíróság

Kármegosztás a megőrzési felelősség esetén is alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállaló felelőssége egyébként megállapítható, azonban a munkáltató vétkes magatartásával közrehatott a kár bekövetkezésében, vagy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A tehergépkocsivezető munkaidő-beosztása

A munkaidő-beosztást a fuvarozási tevékenység megkezdését megelőzően kell közölni a gépkocsivezetővel. Ha ezt az egyes fuvarfeladatok vonatkozásában is alkalmazni kellene, az ellehetetlenítené az árufuvarozási tevékenységet.

Bejelentési kötelezettség elmulasztása

A közigazgatási eljárásban beszerzett bizonyíték “kirekesztésének” nem feltétele, hogy arról más hatóság megállapítsa, jogellenesen állították elő; a hatóság a tényállás tisztázására alkalmas bizonyítékokat főszabály szerint szabadon használja fel – állapította meg a Kúria.

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.