Bejegyzések a ‘közigazgatási és munkaügyi bíróság’ címkével ellátva

Mely bíróságok illetékesek a munkaügyi perben?

A Kúria jogegységi határozatában megvizsgálta, hogy a régi és az új Pp. alapján első és másodfokon mely bíróságok járnak el a folyamatban lévő munkaügyi perekben.

Felmentési időre is jár szabadság

A munkavállalót a felmondási idő azon tartalmára, amely időtartamra a munkáltató az Mt. 70. § (1) bekezdése alapján mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, szabadság illeti meg.

A munkáltató közrehatása esetén kármegosztást alkalmazhat a bíróság

Kármegosztás a megőrzési felelősség esetén is alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállaló felelőssége egyébként megállapítható, azonban a munkáltató vétkes magatartásával közrehatott a kár bekövetkezésében, vagy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A tehergépkocsivezető munkaidő-beosztása

A munkaidő-beosztást a fuvarozási tevékenység megkezdését megelőzően kell közölni a gépkocsivezetővel. Ha ezt az egyes fuvarfeladatok vonatkozásában is alkalmazni kellene, az ellehetetlenítené az árufuvarozási tevékenységet.

Bejelentési kötelezettség elmulasztása

A közigazgatási eljárásban beszerzett bizonyíték “kirekesztésének” nem feltétele, hogy arról más hatóság megállapítsa, jogellenesen állították elő; a hatóság a tényállás tisztázására alkalmas bizonyítékokat főszabály szerint szabadon használja fel – állapította meg a Kúria.

Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.

Jövő héttől új bíróságok járnak el a közigazgatási és munkaügyekben

A veszélyhelyzetben meghozott intézkedések nem érintették azt a változást, hogy 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok.

Habilitáció késedelme, mint nem vagyoni kár

A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére.

Közös megegyezés esetén is levonható a munkabérelőleg a munkabérből

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.