Közalkalmazott elbocsátása próbaidő alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem minősül a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő szóbeli tájékoztatás az Mt. 15. § (1) bekezdésének megfelelő egyoldalú jognyilatkozatnak, ha az közvetlenül egy joghatályos munkáltatói intézkedésre vonatkozik. Ezért erre a szóbeli tájékoztatásra önálló igény megalapozottan nem alapítható.

Az alapügy

A felperes 2016. október 3-tól állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperes jogelődjével. Közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2017. február 1-jei hatállyal próbaidő hatálya alatt megszüntette. A felek 2017. február 13-án újabb közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek 4 hónap próbaidő kikötésével. 2017. április 25-én a felperes közvetlen felettese arról tájékoztatta a felperest, hogy jogviszonya várhatóan 2017. április 30-ával meg fog szűnni és kérte őt, hogy az ezzel kapcsolatos ügyintézés érdekében keresse fel a Humánpolitikai Osztályt. A felperes ezt követően elhagyta munkavégzési helyét és a továbbiakban nem végzett munkát az alperesnél. Az alperes 2017. május 15-én a KIRA rendszerből kinyomtatott és a munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt okiratot küldött a felperesnek, melynek tartalma szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a próbaidő alatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25. § (4) bekezdés 4fa) alpontja alapján megszünteti.

A felperes keresetében kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperes, arra tekintettel, hogy 2017. április 25-én jogellenesen, szóban szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, a felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú ítéletet – eltérő indokolással – helybenhagyta. A másodfokú bíróság arra alapította a döntését, hogy a felperes 2017. április 27-ét követően már nem végzett munkát. A felperes 2017. április 25-én beszélt a közvetlen felettesével a jogviszony megszüntetéséről, aki ekkor mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, melyet a felperes tudomásul vett és a munkavégzéssel felhagyott, bútorait elszállította, a munkáltatóját személyesen nem kereste.

A Kúria döntése

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet – az indokolás módosításával – hatályában fenntartotta. A Kúria kimondta, hogy a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokból jogellenesen jutott arra a következtetésre, hogy a peres felek 2017. április 25-én ráutaló magatartással szüntették meg a közöttük fennállt közalkalmazotti jogviszonyt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az volt megállapítható, hogy a felperes közvetlen felettese 2017. április 25-én csupán szóban tájékoztatta a felperest arról, hogy tudomása szerint jogviszonya megszüntetésre kerül, és az ezzel kapcsolatos ügyintézésre a HR Osztályon kerül sor.

A munkaviszony teljesítése során a felek folyamatosan, kölcsönösen együttműködnek, melynek keretében mind a munkáltató, mind a munkavállaló számos olyan bejelentést, tájékoztatást, információt ad a másik félnek, amely nem közvetlen joghatás kiváltását célozza. Az ilyen nyilatkozatok nem minősülnek az Mt. 15. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatnak, nem bírnak kötőerővel, azt a fél bármikor módosíthatja. E jognyilatkozatok körében az érvénytelenség kérdése sem vetődhet fel.

A felperes közvetlen vezetője az általános magatartási követelmények között rögzített együttműködési, tájékoztatási, jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének megfelelő elvárások alapján tájékoztatta a felperest arról, hogy tudomása szerint a munkáltató nem kívánja fenntartani a jogviszonyát, és ennek rendezése érdekében fel kell vennie a kapcsolatot a Humánpolitikai Osztállyal. Mivel nem ő gyakorolta a munkáltatói jogkört a felperes felett, így nem is ő döntött a jogviszony megszüntetésről, csupán a már megszületett döntésről informálta munkatársát. Ez a tájékoztatás nem volt alkalmas arra, hogy joghatást váltson ki, nem kellett írásba foglalni és nem eredményezte a jogviszony megszüntetését, így azzal kapcsolatban nem merülhetett fel az alaki követelmények megsértése miatti jogellenesség sem.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.

2024. május 21.

A megalapozottság, kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi a Szombathelyi Törvényszék ítélkezését

A Szombathelyi Törvényszék ítélkezését a megalapozottság, a kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi, ráadásul a leterheltség növekedése ellenére sikerül a folyamatban lévő ügyek számát folyamatosan csökkenteni – hangoztatta értékelőjében a vármegyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden Körmenden a az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.