Dömötörfy Borbála korábbi cikke – mely általánosságban taglalta a jog és a neurodiverzitás viszonyát – említést tett az egyenlő esélyű hozzáféréssel összefüggésben az (EU) 2019/882. irányelvről (a továbbiakban: EAA), ami többek között a neurodivergens emberekre is kiterjesztette hatályát. Ez a cikk építeni fog az előző tartalmára, ezért érdemes lehet azt is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges, mivel tartalma önmagában is érthető.
A cikk címe első ránézésre kissé fából vaskarikának tűnhet. Kétség sem fér hozzá, a neurodiverzitás fogalma az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott mind a tudományos közösségben, mind a társadalomban, de mindezzel együtt is felmerülhet a kérdés az olvasóban, hogy mégis miféle jogi relevanciája lehet ennek a fogalomnak. A cikk végére reményeim szerint sikerül prezentálnom hogy számos ilyen érintkezési pont van (pedig épp csak a felszínt érintem e cikkben), és a kör a jövőben – ha a tendenciák nem változnak – nagy valószínűséggel tovább fog bővülni.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy autizmussal élő fiú ügyében fordult az ombudsmanhoz, az ügyben született ombudsmani jelentésben súlyos megállítások olvashatók.
Alábbi cikkünkben a 2020/248–255. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A hatodik életévét be nem töltött kiskorúakhoz hasonlóan az autizmus spektrumzavarral élők sem kötelesek maszkot viselni.
